Magyarország, a magyar nép jövőjéről szól az október 2-i kvótanépszavazás – hangsúlyozta Simicskó István vasárnap Budapesten. A honvédelmi miniszter a Megyei Jogú Városok Szövetsége (MVJSZ) által rendezett, Október másodikán nemet mondunk! című konferencián tartott előadásában kiemelte: a népszavazás tétje hosszú távon az, hogy megmarad-e a kultúránk, az értékrendünk és az ezeréves államiságunk.

A településvezetőket arra kérte, ösztönözzék az embereket, hogy menjenek el voksolni október 2-án és szavazzanak nemmel a kényszerbetelepítésre. A konferencia több előadója is hangsúlyozta: a népszavazás nem pártpolitikai, hanem nemzeti ügy.

Simicskó István kiemelte: 2015-ben több mint másfél millió migráns érkezett Európába, az erőszakos cselekmények száma pedig rendkívül megnőtt. Hozzátette, hogy Európában több mint 300 ember halt meg terrorcselekmények következtében az elmúlt egy évben.

„Ha ezeket a figyelmeztető jelzéseket a brüsszeli bürokraták nem érzékelik, akkor nagy baj van” – hangsúlyozta Simicskó István. Ahogyan a félezer évvel ezelőtti, úgy a mostani Európa is megosztott, és az akkori vezetők is más belső problémákkal voltak elfoglalva Európa határának védelme helyett. Mint mondta: minden egyes civilizáció vallási talapzaton áll, és ha a vallási talapzat megrendül, akkor a civilizáció jövője kerülhet komoly veszélybe.

Simicskó István kiemelte: 1999-ben Párizs lakosságának 14 százaléka volt bevándorló, ma pedig 23 százalék. Ez jól mutatja azt a folyamatot, amelyet – mint mondta – többféleképpen nevezhetünk, akár bevándorlásnak, „új honfoglalásnak” vagy „a globalizáció felgyorsításának”.

A miniszter kijelentette: ha Európa nem erősíti meg a hitét, a migrációban pedig csak humanitárius szempontokat látja, a veszélyeket nem, akkor bajba fog kerülni.

Szita Károly, az MVJSZ elnöke szintén nemzeti ügyként értékelte a kvótanépszavazást. Véleménye szerint ez nem egy, hanem 3200 népszavazást jelent, ennyi magyar település fogja eldönteni, hogy milyen jövőt szeretne. Közölte: ma már csaknem 2000 település döntött úgy, hogy határozatot hoz a kényszerbetelepítés ellen.

Hozzátette: a népszavazás szól arról is, hogy tudunk-e olyan egyértelmű jelzést adni, ami rádöbbenti az európai közösséget arra, hogy cselekednie kell, ha „iszlám helyett ötven év múlva is keresztény jelent és jövőt képzel el magának”. Szita Károly beszélt arról is, hogy a migránsok közül nem mindenki terrorista, azonban jelentős részüknek „esze ágában sem lett volna elindulni, ha nem hívja őket Brüsszel és Berlin”.

Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a határellenőrzés fontosságát hangsúlyozva arról beszélt, hogy mára jelentősen romlott Európában a belbiztonsági helyzet. „Nyitottak vagyunk arra, hogy segítséget nyújtsunk azoknak, akiket valóban üldöznek, de azokra nem, akik más célok miatt érkeznek Magyarországra” – emelte ki.

Bakondi György kijelentette: nem lehetséges, hogy a magyar emberek helyett brüsszeli bürokraták döntsenek a migránsok magyar településekre történő betelepítéséről.

Tarlós István azt írta, a magyar kormány és a magyar nép sosem mondta, hogy a háborús menekülteket nem fogadja be. „Ám, aki itt akar élni, az igazolja magát, és tartsa tiszteletben a törvényeket. Nem szeretnénk alapjaiban megváltoztatni az európai és a magyar kultúrát, normákat és a hagyományainkat. A nemzeti önazonosság védelme nem rasszizmus, annak megtagadása pedig nem humánus cselekedet” – fogalmazott. Tarlós István szavazásra buzdított, és mint írta: hitet kell tennünk „a biztonságunk, a történelmünk, az általunk óhajtott jövőnk, a minket követő generációk jövője mellett. Ezért nem kérünk az unió által erőltetett kötelező betelepítési kvótarendszerből”.

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint az október 2-i népszavazás arról is szól, hogy az ország számára felmérhető és nyilvános legyen az emberek véleménye.

Ahol kevesen mennek el, vagy magas az igenek aránya, abból az derül ki, hogy ha a betelepítés kötelező lenne, az ott lakók szívesebben látják majd a migránsokat – tette hozzá az alkotmányjogász.

Rozgonyi Zoltán, Zugló alpolgármestere arra kérte a baloldali politikusokat, valljanak színt: támogatják a kényszerbetelepítést vagy nem.

Zugló polgármesterét, Karácsony Gergelyt (PM) felszólította, hogy határolódjon el „a népszavazást degradáló, méltatlan színvonalú” plakátkampánytól.

Farkas Éva, Makó polgármestere elmondta: határ menti településként különösen érzik, hogy az október 2-i népszavazás nemzeti ügy. Határvidéki polgármesterként azt üzente: Ébresztő, Európa!

A budapesti Bálna rendezvényközpontban vasárnap tartott tanácskozáson több mint 270 települési vezető vett részt.

Forrás: MTI Fotó: Baranyai Attila/jozsefvaros.hu