Az Európai Unióban átlagosan 4%-kal változtak a lakásárak az idei második negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva. A mezőnyből kitűnik Magyarország és Lettország, ezekben az országokban a növekedés éves szinten meghaladta a 10%-ot. 

Az ingatlanpiaci áremelkedés az idei évben sem állt meg. Az újlakások ára 14%-kal, a használt lakásoké 33%-kal, a telekárak pedig 5%-kal emelkedtek a tavaly októberben tapasztalt árszinthez viszonyítva. Az újlakások piacán a kínálat mintegy 30%-kal bővült a tavalyi év azonos időszakához képest, melyre a szakértők szerint számítani lehetett az első félévben kiadott építési engedélyek száma alapján. Ezzel kapcsolatban egy másik tendencia, hogy a lakások jelentős része még nem készült el, de már a tervezőasztal mellől is értékesítésre kerül. A szegmensben Budapest a legdrágább, az átlagos négyzetméterenkénti ár 582 ezer forintra növekedett, amely 15%-os emelkedést jelent éves viszonylatban.

Új lendületet vett az újlakás-piac

Az év elején kibővített csok és az új építésű lakásokhoz kapcsolódó áfatartalom csökkentése fellendítette az újlakás-piacot. Ezzel párhuzamosan azonban az árak is emelkedésnek indultak, mely a telkekre és a lakásokra egyaránt kiterjedt.  Az otthonteremtési kedvezményt az év első felében kevesebben vették igénybe, mint amire az elemzők számítottak. Ennek hátterében az állt, hogy kizárólag a használatba vételi engedéllyel rendelkező lakásokra lehetett igényelni a támogatást, melyből jelenleg kevés van a piacon. Ebből kifolyólag szeptemberben  újabb jogszabály-módosítás lépett életbe, amely a használatba vételi engedély meglétét már csak a támogatás folyósítási feltételeként írja elő. Ezzel lehetőség nyílik arra, hogy a végleges adásvételi szerződés megkötését követően elindulhasson az igénylés. A változtatások hatására az új építésű lakások piacán több vevőre számítanak, az viszont még kérdéses, milyen befolyással lesz az árakra.

Mérsékelt árbővülés az érdi ingatlanpiacon

Az Érden eladó családi házak átlagos négyzetméterenkénti árai 18%-kal, a panellakásoké 4%-kal magasabbak, a téglaépítésű lakásoké pedig több mint 30%-kal alacsonyabbak az országos viszonylathoz képest. A fővárosi agglomeráció egyes városaiban tapasztalt árakhoz képest az érdi lakáspiacon tapasztalható árak kedvezőbbek, a budaörsi viszonylattól 25-40%-kal, a szentendrei szinttől 2-30%-kal marad el.

Átlagos ingatlanárak a fővárosi agglomeráció egyes településein (Ft/m2)

2015 január és 2016 január között az érdi lakóingatlanok átlagos négyzetméterenkénti árai 9%-kal bővültek, amely az országos szinthez képest lényegesen visszafogottabb érték. Az idén tovább folytatódott az áremelkedés, újabb 9%-os növekedés mutatkozott az árak tekintetében.  A drágulás az egyes ingatlantípusoknál eltérően mutatkozott. A családi házak átlagárai 2016-ban 6%-kal, a téglalakások 11%-kal, a panellakások átlagárai pedig 12%-kal emelkedtek. Érdemes megemlíteni, hogy a tégla-, illetve a panellakások szegmensében egy hullámzó tendencia figyelhető meg az árakat vizsgálva, míg a családi házak piacán egy visszafogott, folyamatos bővülés tapasztalható.

Az elemzők szerint a következő években az ingatlanpiac motorja az újlakások piaca lesz, a kínálat 2018-ra 15-20 ezer lakással bővülhet. A kínálat növekedésének ellenére nem várható az árak mérséklődése, a verseny pedig fokozódhat a fejlesztők és a lakásforgalmazók között. A használt lakások piacán is további árnövekedést prognosztizálnak, az ütem viszont továbbra is mérsékelt lehet.

Forrás: ingatlannet.hu, fotó: origo.hu