A Balassa János és Bálint Ádám által összeállított, a 301-es parcella történetét bemutató vándorkiállítás már megtekinthető az Érdi Városi Galériában.

A volt Katalizátor Iroda szamizdat kiadó egykori munkatársai az 1956-os emlékbizottság támogatásával készítették a kiállítást, mely az 1956 utáni megtorlás áldozatainak kíván emléket állítani, a kommunista rendszer által kivégzett hősöknek, akiknek földi maradványait a Rákoskeresztúri új köztemető legtávolabbi sarkában lévő parcellában, megalázó körülmények között, jelzés nélkül földelték el a Kádár-rendszer idején. A tárlaton végigkövethetjük, hogy az egykori jeltelen sírok miként váltak a magyar történelem egyik legfontosabb emlékhelyévé.

1956. november 4-én a Szovjetunió megtámadta Magyarországot és rövid idő alatt leverte az október 23-án kirobbantott forradalmat. A forradalom letörése után véres politikai leszámolás kezdődött, melynek áldozatait – többek között – a Rákoskeresztúri Új köztemetőben, jeltelen sírokba temették el. A sírhely ezután hosszú időre feledésbe merült és csak a rendszerváltás előtti években kezdték el feltárni, az akkor már csak 301-es parcellaként emlegetett helyet.

A kiállítás alkotói, Balassa János és Bálint Ádám már az 1980-as, szamizdatos időszakban is élénken érdeklődött a parcella története iránt, így a tavaly útjára indított vándorkiállítás egy igen gazdag anyagból válogatva mutatja be a forradalom utáni megtorlás, időközben szimbolikussá lett helyszínét.

A tárlatot megnyitó T. Mészáros András úgy fogalmazott, a néhány éve immár nemzeti emlékhelynek nyilvánított 301-es parcella nem csak a forradalomnak, hanem magának a Kádár-korszaknak, ennek a végtelenül aljas és gyáva rendszernek is a mementója. A polgármester egyúttal hozzátette, a kiállításnak még inkább aktualitást ad, hogy hamarosan ismét a kommunizmus áldozataira emlékezik az ország.

A 301-es parcella történetét bemutató kiállítást március 2-ig lehet megtekinteni a Városi Galériában.

Fotók:Boros Sándor