Költő, író, műfordító, de akárhogy is fejezze ki magát, a lényeg mindig a nyelv. Annak működése, határai és lehetőségei. Így fogalmazott saját művészi szándékairól Szabó T. Anna, a kortárs magyar irodalom egyik ismert és népszerű alakja, aki egy író-olvasó találkozó keretében látogatott el a Csuka Zoltán Városi Könyvtárba.

“Választott mesterségem az írás.” – írja magáról saját honlapján Szabó T. Anna, aki – immár személyesen – azonnal hozzá is teszi, hogy noha kisgyerek kora óta ír, az mégsem volt mindig egyértelmű, hogy mindezzel hivatásszerűen is foglalkozhat. Mint mondja, végső soron nem ő választotta ezt a mesterséget, hanem a mesterség őt, ez pedig mindenképp megkönnyítette a dolgot.

Kik vagyunk, miért vagyunk, és mi az, amit még el tudunk érni. Szabó T. Annát költőként elsősorban ezek a kérdések mozgatják. Szerinte egy író embert bármi inspirálhat élete során, hogy ezekre választ tudjon adni. Azonban úgy véli, mindennek az alapja a nyelv, legfőképp az anyanyelv.

Szabó T. Anna elsősorban költőként tekint magára, de mellette folyamatosan ír esszéket, novellákat, miként például műfordításainak egyiket épp a közelmúltban állították színpadra. Jelenleg úgy érzi, bár sok mindent elért, amit szeretett volna, de ha még egy regényt is meg tudna írni, akkor érezné teljesnek az életművet.