A vasúti pálya fejlesztésének keretében az érintett szakaszon összesen 49 km hosszúságú hézagnélküli vágány épül, és a teljes kétvágányú szakaszon korszerűsítik a villamos felsővezetéki hálózatot. Átépül Háros, Nagytétény-Diósd és Érd állomás, valamint Budafok, Budatétény, Barosstelep, Érdliget és Érd felső megállóhelyek is megújulnak. A közlekedés megkönnyítése és az utazók kényelme érdekében korszerű, magas peronokat alakítanak ki, új peronaluljárók, rámpák, liftek és perontetők épülnek, valamint a térvilágítást is modernizálják. Az összesen 182 férőhelyes P+R és a 100 férőhelyes B+R parkolónak köszönhetően a teljes vonalon kényelmesebbé válik a vasút megközelítése. A korszerűsítéshez kapcsolódóan 27 híd, kerethíd és áteresz, a vasúti zajhatás csökkentésének érdekében 13 km-es zajvédőfal épül. A közlekedésbiztonságot növeli az 5 új gyalogos- és peronaluljáró megépítése, valamint a 2 gyalogos-és peronaluljáró, 6 különszintű és 6 szintbeni csomópont átépítése is.

A vonalszakasz biztosítóberendezésének korszerűsítése és ETCS 2 (Egységes Európai Vonatbefolyásoló Rendszer 2-es szint) kiépítéséhez kapcsolódó kiegészítő munkálatok során megvalósul Háros, Nagytétény-Diósd és Érd állomások felvételi épületeinek teljes körű rekonstrukciója. Érd állomáson új blokkmesteri épület épül, és felújítják a vontatási transzformátor alállomást is. A beruházás részeként korszerűsítenek 3 állomási és 3 nyílt vonali útátjárót, modern távközlési berendezéseket, optikai hírközlő kábeleket, új vasúti üzemirányító-, utastájékoztató- valamint tűz- és vagyonvédelmi rendszert építenek ki. Új elektronikus állomási biztosító berendezést, valamint a nyílt vonalakon önműködő, emelt sebességű térköz biztosítóberendezést is telepítenek.

A vonalon létesülő korszerű elektronikus biztosító berendezést, az ezen a téren nemzetközi tapasztalattal rendelkező, Siemens Zrt., a kivitelező Siemens KLBA Konzorcium, konzorcium vezetője építi ki. A vállalat elnök-vezérigazgatója, Dale A. Martin elmondta, hogy az európai uniós műszaki átjárhatósági normák betartásával megvalósuló berendezés nagymértékben hozzájárul a vasúti közlekedés fejlesztéséhez.

Mosóczi László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta: „Magyarország az elmúlt években komoly sikerrel valósított meg közösségi társfinanszírozású közlekedési projekteket. A kormány a következő években mintegy 1500 milliárd forinttal támogatja a kötöttpályás közlekedés fejlesztését, a tervek szerint 2020-ig 882 km vasútvonal korszerűsítése valósul meg, és közel 45 ezer férőhelynyi új jármű-kapacitás lesz elérhető.”

Kiss-Becze Eszter, a MÁV Zrt. stratégiai fejlesztési főigazgatója kiemelte: „Meggyőződésünk, hogy a projekt eredménye versenyképessé teszi a vasúti személyszállítást Százhalombatta, Dunaújváros, Ercsi, Iváncsa, Beloiannisz és Pusztaszabolcs térségében is, a vasút felújítása után az egyéni közlekedésnél is gyorsabb alternatívát fog biztosítani az erre közlekedőnek. A fejlesztés eredményeképpen Budapest-Pécs, Budapest-Kaposvár és Budapest-Szekszárd vonalakon is kedvezőbb menetidővel számolhatunk. Az utasforgalom jelentős, 7,2%-os növekedését becsüljük.”

Somodi László, a NIF Zrt. vasútfejlesztési igazgatója a beruházás előnyeit ismertette: „A pálya felújítását követően 120km/h sebességgel közlekedhetnek majd a vonatok ezen a szakaszon, megvalósul az állomások és megállóhelyek akadálymentesítése, új P+R és B+R parkolókat építenek ki. A fejlesztésnek köszönhetően a már most is jelentős forgalmat lebonyolító, elővárosi vonalszakasz kényelmesebben elérhető lesz, nő a közlekedés színvonala és az utasbiztonság.

A vasúti pálya korszerűsítésének kivitelezési munkálatait a KITÉRŐ 2016 KONZORCIUM ( V-Híd Zrt., A-Híd Zrt.) nettó 51,36 milliárd forint értékben, a vonalszakasz biztosítóberendezésének korszerűsítéséhez és ETCS 2 kiépítéséhez kapcsolódó kiegészítő munkálatokat a Siemens KLBA Konzorcium (Siemens Zrt., Siemens Aktiengesellschaft) végzi nettó összege 16,62 milliárd forint értékben. A fejlesztés a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízásából, a NIF Zrt. beruházásában uniós és hazai forrás felhasználásával valósul meg.

(Forrás: nif.hu)