A kiegyezés a magyar postaszolgáltatás önállósulását is elhozta: 1867-ben megalakult a Magyar Királyi Posta. Erre az eseményre emlékezik a szervezet egy ünnepi „roadshaw-val”. Egy postai teherautón berendezett pici múzeummal járják az ország településeit, amelyeken másfél évszázada postahivatal nyílt meg.

Eredeti ötlet, ahogy a kiállítás tervezői a mai kor vívmányait ötvözik a múlttal. A gyerekekről egy tablettel fotó készül, a kész felvételen már egy korhű ruhában megjelenő virtuális postás nyújt át nekik levelet, mondhatnánk, hogy elektronikus üzenetet kapnak a múltból. Így nyer konkrét tartalmat az utazó múzeum jelszava: Történelmet kézbesítünk.

A kicsi, de nagyon informatív tárlat a tablóival, az eredeti postai eszközökkel – postakürt, levélmérleg, távíró, első generációs távbeszélő – különleges csemege a mai gyerekeknek, akik jószerivel azt sem tudják már az e-mail, az SMS korában, hogy mi az a távirat, s hogy milyen berendezésekkel továbbították ezeket az üzeneteket, ahogy lassan a vezetékes telefon is csak a múzeumban lesz látható, s levelet is egyre ritkábban küldünk felbélyegzett borítékban.

(Érdi Újság)

Az érdi posták története dióhéjban

2017-ben van 150. évfordulója az önálló Magyar Posta létrejöttének, amely alkalomból a Posta és Távközlési Múzeum vándorkiállítást indított és felhívást adott ki helyi postatörténeti kutatásra, gyűjtésre. Ehhez múzeumunk is csatlakozott.Sikerült egy kis kamara kiállításra elég tárgyi anyagot (asztalt, telefont, ruházatot, sapkát stb.) és két tablónyi fényképet, képeslapot összegyűjteni illetve kiállítani és megszerkeszteni. Az anyag jelenleg még a helytörténeti kiállítás utolsó termében nézhető meg, de hely hiányában nem marad itt. Két tablónkat a főposta vezetőjének, Farkas Juditnak jóvoltából az ottani ügyfélfogadóban helyezhetjük el.

A tablók bemutatják a 18. században életre hívott postakocsik fajtáit és útvonalait, amelyek egyike Buda és Ercsi között érintette a Hamzsabég néven jelölt Érdet is. Mikoviny Sámuel 1742. évi térképén Érd mellett láthatjuk a postakocsi állomást jelölő postakürtöt. A mai Ófalu (Óváros) területén 1868-ban már volt posta. Az első postamester Érdi József. Tiszti címtári adatok szerint 1909-től volt távírda, 1912-től távbeszélő az érdi postán. Az 1930-as évek Károlyi-parcellázása nyomán közelebb a telepekhez Újfaluban a Felső utcán (Bojó házban, majd Vágula házban) nyitottak postát, amely végül 1953-ban az országúton a mai Szabadság-téren a volt Takarékpénztár art-deco stílusú épületében kapott évtizedekre elhelyezést, mint Érd 1. számú főpostája. (Leszt Béla tervezte az épületet, miként a malmot és a keresztes nővérek polgári leányiskoláját is) A korábbi legrégebbi hivatal fiókpostává vált és a többi kerületekben, Újtelepen, Érdligeten, Postástelepen és Parkvárosban is nyíltak posták. A főposta meghatározó személyisége volt Badalay Ödön, aki 1947-1975 között látta el a posta vezetői feladatát és nevéhez jelentős fejlesztések fűződnek pl. a helyi telefon és távírda szolgáltatás terén. 1975-1994 között Nyéki Sándorné, 1994-96 között Képes András vezette a hivatalt, majd különböző személyek után 2007-től Farkas Judit a hivatalvezető. A  megnövekedett igények kiszolgálására került 2007-ben új, korszerű körülmények közti elhelyezésre a főposta az Angyalka utca és Budai út sarkán lévő társasházba.

Érdekes település földrajzi sajátossága Érdnek az ún. Postástelep története. Ezt az Érd-Felső vasúti megállóhoz és az Erlakovácz majorhoz közeli területet a Posta Vezérigazgatóság vásárolta meg Károlyit gróftól és elsősorban dolgozóinak értékesítette tovább. Eredeti neve Horthy Miklós Ligetváros volt, amelyet a világháború utáni pártállami időkben változtattak postástelepre. Központjukban, a Gyula utcában medencés strandfürdő, sportpályák, étterem szolgálta a lakosság pihenését, szórakozását. (Ma a Szent József Idősek Otthona van ezen a telken.) Egyházközségüket és első katolikus kápolnájukat a szintén postás családból származó és ezért idehelyezett Mersei Antal atya szervezte meg. Számos fényképünk mutatja be a főposta dolgozóit, a telefonközpontot és a távírdát, valamint Érd legjellemzőbb épületeit ábrázoló képeslapokat igyekeztünk elhelyezni a tablón, köztük a postástelepi strandról is egyet. Egy rövid szövegrész szól a képeslapok történetéről is. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Köszönetünket fejezzük ki Druzsin Józsefnek, Deffend Józsefnének, Deffend Lyza Erzsébetnek a fényképek illetve Kassai Árpádnak a képeslapok rendelkezésünkre bocsátásáért. Köszönöm munkatársaimnak, Lehoczki Zsuzsanna történésznek, Mácsai Anettának, Borsós Andrásnénak és Lendvai Timár Editnek szíves segítségét, amelyet a kiállítás megrendezéséhez nyújtottak. Külön köszönöm Puskás Katalinnak a tablók esztétikus megszerkesztését.

Kovács Sándor helytörténész