Az alkotás, az írás egyfajta ön-élveboncolás is egyben – vallja Kopor Tihamér, aki ha ennyire a végletekig nem is ment el a Csuka Zoltán Városi Könyvtárban rendezett könyvbemutatóján, de őszintén, nyíltan és hitelesen beszélt műveiről, motivációiról, alkotói módszereiről, szóval mindarról, amit egy íróról az olvasók általában tudni szeretnének.

Az író legújabb, Parasztház című kötetének megjelenése alkalmából hirdették meg ezt az író–olvasó találkozót, de egy picit inkább amolyan számvetésféle kerekedett belőle, hiszen ez a regény Kopor Tihamér ötödik kötete. Méghozzá mindössze hét év alatt. Az írói pályafutását 2010-ben, ötvenes éveinek elején kezdő szerző tehát nincsen híján mondanivalónak. Megnyitja lelkét az olvasó előtt – ahogy ő mondja –, bepillantást enged belső világába a való életből, a megélt tapasztalatokból és természetesen az író képzelet elemeiből összegyúrt történteken keresztül.

A valóság persze olykor fölülmúlja a képzeletet – netán az írói intuíció láttatja előre a jövendő történéseit –, ahogy erre a 2014-ben megjelent Végvár című kötetét hozta föl példának Kopor Tihamér. A könyv születésének idején az Európát megrengető újkori népvándorlási hullámnak még csak előrezgéseit éreztük. S amiről a fikciós regény szól, mára véres valósággá vált, s a videóbejátszások akár tényszerű illusztrációi is lehettek volna az Endresz Dóra által fölolvasott regényrészletnek.

Ezen a ponton vált megkerülhetetlenné a kérdés: politizáljon-e az író, mármint a műveiben, műveivel? Kopor Tihamér esetében ez annál is inkább aktuális, mivel köztudott, hogy a helyi közéletben önkormányzati képviselőként aktív szerepet vállal. A válasz persze kézenfekvő, hiszen a magyar irodalom színe-java minden időben – ahogy erre Kopor is utalt – állást foglalt, elköteleződött valamilyen irányzat mellett. Ez persze nem feltétlenül pártpolitikát jelent – hallottuk –, hanem valamilyen értékrend mentén való alkotást. Ahogy ő például keresztény, nemzeti és konzervatív nézeteket vall, s ezek azok a pillérek, amelyekre életét és írói munkásságát építi.

Lévén mégis csak a Parasztház könyvbemutatójára voltunk meghívva, erről a legújabb regényről is beszélt Kopor Tihamér – rövid részletet is hallottunk belőle –, igaz óvatosan, mert, ahogy mondta, ez első ránézésre krimi, mégpedig misztikus krimi, tehát túl sokat nem lehet elárulni róla annak a veszélye nélkül, hogy a történet érdektelenné váljon a majdani olvasók számára. Azt azért megtudtuk, hogy a történet középpontjában egy pszichopata személyiség áll, s ez – ismerve ezt a pszichiátriai betegséget, a magát könnyen megszerettető, behízelgő modorú, de minden érzelemtől mentes sérült típust – önmagában biztosíték arra, hogy izgalmas, fordulatokban gazdag és meglepő megoldással szolgáló olvasmányt kapunk, ha elolvassuk a Parasztházat.

Levezetésként, befejezésként arra is ígéretet kaptunk, hogy nem ez volt Kopor Tihamér utolsó könyvbemutatója, az új mű már formálódik.

(fotó: Kopor Tihamér regényeiből Endresz Dóra olvasott fel részleteket)