Ami mellett élünk, amellett hajlamosak vagyunk elsétálni. Így vagyunk mi, érdiek is a Földrajzi Múzeummal, aminek talán betérünk kertjébe egy-egy rendezvény alkalmából, van, aki a legújabb, időszaki kiállításait is megnézi. De mikor jártuk végig utoljára az állandó kiállításait? 

A Felső utca 13. szám alatt áll egy 19. századi tornácos ház arra várva, hogy az ajtaján belépő érdeklődőknek bemutassa városunk és annak lakóinak múltját az M6-os építésekor feltárt bronzkori leletektől a római koron és a török hódoltságon át a 20. századig. Megtudhatjuk, hogyan éltek itt a különböző és sokféle nemzetiségű eleink, megismerkedhetünk népszokásaikkal, életmódjukkal, népviseletükkel. A kiállítóteremben berendezett helységekben betekinthetünk otthonaikba, a bukovinai székelyek tisztaszobájába.

Nemcsak Érd lakóiról, a településről is számtalan dolgot megtudhatunk, térképeken követhetjük végig, hogyan alakult ki a ma ismert városkép. Itt áll az a kőtábla is, ami egykor a Csillag csárda falán mutatta az 1876-os dunai árvíz magasságát. Fölöttünk, a mennyezetről a Gerle nevű repülő makettja lóg. Eredetijével annak idején az érdi repülőtéren gyakoroltak még mielőtt 1933-ban Bánhidi Antal körberepülte vele a Földközi-tengert.

A kiállításon szereplő sporttörténeti mozaik felfesti előttünk az érdi foci és röplabda múltját, és olyan hősöknek állít emléket, mint a Gyurcsa Zsuzsa, Kárász Mária, Piszák Évából álló országos ifjúsági bajnok atlétikai csapat, vagy az érdi Vörösmarty Mihály Gimnáziumban érettségizett Majthényi Szabolcs vitorlázó világbajnok. (És a dicsőségfalat az elmúlt évek érdi sportteljesítményei alapján hosszan lehetne még folytatni.)

„Múlt nélkül nincs jövő, s mennél gazdagabb a múltad, annál több fonálon kapaszkodhatsz a jövőbe”, mondja Babits. Látogassuk fel minél többen a Felső utca tornácos házát, és ismerjük meg városunk gazdag történelmét.

Az Érdi Hely- és Sporttörténeti Kiállítás megtekintéséhez a múzeum  főbejáratánál kell jegyet váltani nyitva tartási időben.