Ahogy múlik a tél, szikkad a fagyos, saras föld, megkezdődnek a kiskerti munkák. Sokan ilyenkor semmisítik meg a tavalyról maradt avarkupacot: van, aki komposztálja, más zsákba gyűjti, de sokan égetéssel szabadulnak meg a kerti hulladéktól.  Hogy mikor és hogyan szabad avart égetni, azt egy önkormányzati rendelet szabályozza.

Az ingatlanok és közterületek tisztán tartásáról és a szervezett hulladékkezelési közszolgáltatás kötelező igénybevételéről szóló 23/2005. (VII.01.) önkormányzati rendeletben foglaltak szerint az avar, illetve a kerti hulladék  február 15. és április 30., valamint október 15. és november 30 közötti időpontokban égethető.

Az avar és kerti hulladék égetése során az alábbi tűzvédelmi szabályokat kell betartani:

• Csak jól kialakított tűzrakó helyen és telken szabad égetni oly módon, hogy az az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa, és az égetés hősugárzása által kár ne keletkezzen,
• az avar és a kerti hulladék égetése során nem égethetünk kommunális, állati eredetű, valamint ipari eredetű hulladékot (pl. PVC, veszélyes hulladék),
• a tűzrakás, valamint a tüzelőberendezés elhelyezése során kiemelten figyelni kell arra, hogy az égetés ne jelentsen tűz- vagy robbanásveszélyt. A tüzet, valamint a tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad. Ha mégis veszély állna fenn, vagy a tűzre továbbiakban nincsen szükség, azt azonnal el kell oltani.
• Mindig tartsunk maguknál olyan eszközöket vagy felszereléseket, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, a tűz eloltható.

Ami tilos:

• Tilos avart égetni vasárnap és ünnepnapokon, illetve az ezeket megelőző napokon délután 16:00 óra után, valamint abban az esetben, ha az illetékes miniszter tűzgyújtási tilalmat rendel el.
• Tilos továbbá az orvosi rendelők, hitéleti középületek, az iskolák, az óvodák, és a szociális intézmények 100 méteres körzetében munkanapokon 18:00 óra előtt, valamint hitéleti középületek esetében a szertartás ideje alatt az avar és kerti hulladék égetése.
• Érd Felső-Parkváros M7 autópályán túli területen tilos az avar és a kerti hulladék égetése, kivéve, ha vírusos, baktériumos, gombás vagy egyéb fertőzések miatt kerül sor rá.

Aki fentieket megszegi, arra legfeljebb ötvenezer forintos helyszíni, illetve maximum 200 ezer forintos közigazgatási bírság szabható ki (jogi személy esetén a közigazgatási bírság akár egymillió forint is lehet).