A szentéletű Kázmér (Kazimir) herceg magyarországi kalandjáról tartott előadást szerda délután a LEMKE és a könyvtár szervezésében dr. Tringli István történész, a Mátyás év kapcsán, bemutatva, milyenek is voltak a  hagyományosan jónak mondott lengyel-magyar kapcsolatok az 1470-es években.

1471-ben járunk. Mátyás király megpróbálja megszerezni a cseh koronát, közben összeesküvők – köztük Vitéz János püspök és Janus Pannonius – felszólítják a lengyel Kázmér herceget, IV. Kázmér lengyel király és Habsburg Erzsébet fiát, hogy vegye át a trónt Mátyástól. Ezt a történetet, illetve Kázmér életét elevenítette fel előadásában dr. Tringli István történész, aki az Érdi Lengyel-Magyar Kulturális Egyesület és a Csuka Zoltán Városi Könyvtár meghívására tartott előadást szerda délután a Mátyás király év kapcsán a szentéletű Kazimir herceg magyarországi kalandjáról és Mátyás elleni háborújáról.

– Olyan eseményt elevenítettem fel, amit sokan mint a Vitéz János-féle összeesküvésként ismernek, ám itt valójában egy lengyel-magyar külpolitikai konfliktusról volt szó, sőt, az egész viszály igazából nem is a magyar, hanem a cseh trónért zajlott – hangsúlyozta tudósítónknak Tringli István, hozzátéve: különböző érdekek, hatalmak is belefolytak ebbe a játékba.

Kázmér magyarországi próbálkozása sikertelen volt, ugyanis a Morvaországból hazatérő Mátyás megszilárdította uralmát. Kázmér visszavonulása után évekig alkirályként kormányozta Lengyelországot, majd Vilniusban (Litvánia) lett helyettes kancellár. Tüdőbajban halt meg, 26 évesen. Életét az aszkézis, a szegények szeretete jellemezte. Később szentté avatták, Lengyelország és Litvánia védőszentje lett.

A Lengyel-Magyar Kulturális Egyesület és a könyvtár közös szervezésében május végén kerül sor a következő előadásra: Kovács István és Mitrovits Miklós könyvét mutatják majd be, címe: Magyar emlékek Lengyelországban‎. A rendezvényen nemcsak a LEMKE tagjait, hanem más érdeklődőket is szívesen látnak.