Kéri Mihály festőművész utóbbi egy évben készített alkotásaiból nyílt kiállítás Törökbálinton. A tárlat, amit Novotny Tihamér művészeti író nyitott meg, május 27-éig látogatható a törökbálinti falumúzeumban.

Az akrilképekből készített tárlatnak a művész nem adott címet. Ahogy ezzel kapcsolatban elmondta, jelen esetben nem volt olyan egységes gondolat, amire fel lehetett volna fűzni a kiállított anyagot, és minden kép önmagáért beszél.
– A XXI. századi nonfiguratív festészet a képi nyelv eszközeit próbálja használni. A foltot, a vonalat, a felületet, a színt, és ezek különféle kombinációit. Ezt nehéz nyelvi eszközökkel kifejezni – hangsúlyozta.

Kéri Mihály volt az egyik alapítja az érdi X–Art csoportnak, miközben aktív tagja volt a Patak gruppnak. Szerkesztőként, főmunkatársként működött közre a hajdan volt Duna-part című folyóirat megjelentetésében, megálmodója és létrehozója lett a 2009-ben megalakult Érdi Művésztelepnek és az immár nyolc éve működő Érdi Galériának.

Novotny Tihamér művészeti író amellett, hogy e tényeket fölemlítette, emlékeztetett megnyitójában egy korábbi megállapítására: „drámai kézmozdulatok – gyógyító arányok mértanába zárva”. Aki látott már Kéri-festményt, pontosan tudja, miről beszélt a szakember, aki ki is bontotta e gondolatot: „a művész a homogén felületek és/vagy transzparens rétegek, az elvadulni készülő, mégis kordában tartott gesztusok szenvedélydrámáját, olykor-olykor tragikus felhangjait mindig a gyógyító mérték patikamérlegére helyezi, és az orvosságos aranyarányok síkgeometriájába ülteti át, úgy, hogy sohasem téveszt mértéket.

Kéri Mihály képei ugyanis közismerten egyszerűek és tömörek, a szakíró szerint szűkszavúak, világosan és gondosan kimunkált eszközöket alkalmazók, leginkább az érzelmes zene, a geometria vagy a matematika elvont nyelvéhez lehetne hasonlítani e műveket. Annyiban mindenképpen, hogy nem leképező és nem ábrázoló jellegű, sokkal inkább behelyettesítő, a „tárgynélküliség érzeteit” fogalmazó absztrakt nyelvek, ahogy a szóban forgó festmények is.