Szabó Aida (Jampa drolma), Szigeti Eszter és Varga Zoltán együttműködése nem újkeletű, a költő a magyarok ősi hitvilágát mutatta be korábbi, Misztérium című ciklusában, amiből a muzsikuspáros készített zenés művet. A most bemutatott CD-n a folytatás hallható Hazám – gyökereim címmel. Az alapot most is Szabó Aida versei szolgáltatták Szigeti Eszternek és Varga Zoltánnak.

Sajátos, modern, újragondolt eredeteposznak is tekinthető ez mű, amelyben a “csodaszarvas lába nyomát”– ahogy Szigeti Eszter fogalmazott ráadásversében – követve találjuk meg gyökereinket.

A hét darabból áll ciklus bemutatójának  narrátora, Nyúl Beáta Arany János soraival -– „Száll a madár ágrul ágra…” – vezette föl az első dalt, amely az Isten ostorának is nevezett Attila alakját idézte meg, aki kora leghatalmasabb nomád sztyeppei birodalmát uralta. Életét számos irodalmi mű, zenei alkotás és festmény dolgozta már föl, ezek sorába tartozik immár az alkotói trió dala.

A nagy uralkodókhoz kapcsolódó nők is fontos szerepet töltenek be, nevük többnyire fennmarad, az utókor megemlékezik róluk is. A hun fejedelem asszonyai közül az első számúnak tartott titokzatos Réka (Rika) volt, aki a bizánci udvarban nőtt fel ugyan, de valószínűleg szkíta vagy hun származású volt, a szép ballada az ő alakját hozta közelebb hozzánk.

Dalt szenteltek a szerzők őseink meghatározó jelképének, a sárkánykígyónak is, amely  a  kelet-európai néphitben az égiek Földön hagyott házőrzője, a magyarok hite szerint is minden háznak van egy ilyen kígyója,  amely  házi  szentként funkcionál.
Az ősatyánknak tekintett Álmos születését misztikus homály övezi – hozzátartozik ez a legendákhoz –, de ismerjük Emese álmát a sólyomszerű madárról és a történetet a turulról, mint teremtő állatősről, Szabó Aida verse az ősanya álmát idézi.

Amolyan összefoglalóként csendült föl a műsorban a CD-ről a Hazám – gyökereim című dal, amely hitelesen és főleg őszintén, szívből fakadóan tolmácsolja a szerzők gondolatait eredetről, gyökerekről, hazaszeretetről.

Érdemes egy szót ejteni legalább a lemeztokot díszítő festményről, amely önmagában is figyelemre méltó, de a zenei anyag ismeretében nincsen rá jobb szó: Dávid Júlia erdélyi festőművész Visszatérés című műve: telitalálat.

/Érdi Újság, kép: A CD-borítón Dávid Júlia erdélyi festőművész Visszatérés című műve látható/