Műterem látogatással fordult a finisébe pénteken a X. Érdi Művésztelep, majd a múzeumkertben egy jó hangulatú piknik keretében elevenítették föl az alkotók és barátaik az elmúlt két hét élményeit.

Bár nem az eseménydús jelzővel lehet a legtalálóbban leírni a művésztelep napjait. Kemény munka folyt a Bolyai iskola tantermeiben kialakított műtermekben, sokan még este tízkor is az állvány előtt álltak, igaz, a nagy hőségben inkább az ebéd utáni sziesztát nyújtották meg kicsit, s a hűvösebb esti órákban dolgoztak.

A műteremlátogatás során az ismerősök, az érdeklődök is mind elismeréssel nyugtázták, mennyire termékenyek voltak az alkotók, szinte kivétel nélkül. Az alkalomra szépen rendbe rakott műtermekben amolyan mini tárlatok fogadták az érkezőket. A falakon mindenütt a tíz nap alatt készült festmények vagy grafikák – kinél, mi – sorakoztak.

A beszélgetések során azért kiderült, hogy a művésztelepnek csak az egyik vonzereje az alkotásra ösztönző „bezártság”, amikor nagyjából ki lehet zárni a hétköznapi rutinokat, s lehet csak az alkotásra koncentrálni. Legalább ilyen fontos az együttlét, egymás munkáinak születés közbeni megismerése inspiráló, a beszélgetések – főleg „szakmáztak” ilyenkor, ahogy egyikük fogalmazott – szintén olyan élmények, amelyek a napi rohanásban gyakran elmaradnak.

A X. érdi művésztelepen tizenhárom alkotó – Aknay János, Csetneki József, Eőry Emil, dr. Hudák Mariann, Kalocsai Enikő, Karsch Manfred, Kéri Mihály, Kovács Johanna, Puha Ferenc, Fritz Rautner, Sz. Varga Ágnes, Székács Zoltán, Wrobel Péter – valósította meg elképzeléseit, amelyeket már jó ideje gyűjtögettek erre a két hétre készülve.