Augusztus 20-a Magyarország nemzeti ünnepe és hivatalos állami ünnepe az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére. A nap egyben a magyar katolikus egyház egyik – Magyarország fővédőszentjének tiszteletére tartott – főünnepe. Az érdi megemlkékezésen T. Mészáros András polgármester mondott ünnepi beszédet, amelyet alább közlünk. 

Tisztelt Ünneplő Közösség!

Tisztelt Képviselő Úr! Kedves Barátaim!

 „Szent István napja, mint szent ünnep megtartasson”. Ezt 1090-ben Szent László királyunk rendelte el. És megtartatik azóta, és emlékezünk a királyra, aki államot teremtett ennek a népnek, a magyar hazának. A szent királyra emlékezünk, aki bölcsességével, elszántságával, előrelátásával, hazaszeretetével, szívvel és lélekkel, rávezette a magyarokat arra az útra, amelyen azóta is járunk: a keresztyénség útjára. Ezer éve járjuk ezt az utat. Nemzetek, népek tűntek el, újak jelentek meg ez idő alatt az európai történelem színpadán. Mi, magyarok azonban itt voltunk, itt vagyunk.

Mindig hűen Szent István örökségéhez, mindig hűen a keresztyén értékekhez, mindig hűen a zsidó-keresztyén kulturális gyökerekhez, amelyek Európát életben tartották, felemelték az évszázadok alatt. „Ma új államot építünk a régi romjain” – mondtam ezen a helyen négy esztendővel ezelőtt.

Örömmel jelentem, hogy ez a munka, ha nem is ért még véget, de halad kitartóan. Új államot kellett építenünk, mert a régi már élhetetlen volt.

Hazug, a mai liberalizmuson túl minden mást kirekesztő, káosszal fenyegető, saját polgáraira erőszakkal támadó. Egy, az összeomlás határán lévő országban kezdtük meg az építkezést.

Ma stabil, szuverén, büszke és gazdagodó ország polgárai vagyunk. Szent István örökségéhez méltó munka megtartani e hazát keresztyénnek és függetlennek. Megtartani akkor is, ha ennek az akaratnak sokan ellenszegülnek itthon és külföldön.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Szomorú ezt tapasztalni, de ma az Unió vezetői a mai liberalizmus hazug és kártékony bálványát imádva tagadnak meg mindent, ami az évszázadok alatt azzá tette Európát amiért szeretjük: a keresztyén kultúra őrzője, szuverén nemzetek erős, és biztonságot nyújtó szövetsége. Ezzé kell újra válnia.

S ez új feladatot ró az európai örökséget tisztelők, az európai történelem és értékek iránt elkötelezettek számára.

A feladat és a felelősség nagy, mert a veszély is nagy, ami családjainkat, nemzetünket, európai közösségünket és értékeinket fenyegeti.

Azok, akik ebből az országból és Európából romot csináltak, nem tisztelik az embereket, akik itt élnek, s itt remélnek biztonságos életet. Nem tisztelnek sem Istent sem embert, sem törvényt, sem hagyományt.

Márpedig István királyunk így tanította fiát: „Aki megveti, amit megszabtak atyai elődei, az isteni törvényekre sem ügyel.” Ez, az egyik legfontosabb öröksége Szent Istvánnak.

Célul mást nem tűzhetünk ki, mint ennek érvényre juttatását. Mert, ahogy Szent István királyunk vezette biztonságba népünket, s ahogy ennek örökén építjük újjá a mai liberalizmus öntelt hazugságaiba majdnem belerokkant országot, úgy kell most erőnkhöz és lehetőségeinkhez mérten hozzájárulnunk Európa biztonságosabbá tételéhez is.

Hinnünk kell…! Hinnünk kell a szabadság szeretetében, a keresztyénség értékeiben, a gyarapodás, a fejlődés képességében. El kell utasítanunk az önfeladást, az értéktagadást. Zrínyi Miklós fogalmaz így: „Csak jobbítsuk meg magunkat, szabjunk más rendet dolgainknak, tegyük régi helyére és méltóságára ….: egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók, és ha kevesen vagyunk is, nem oly kevesen azért …”

Mi magyarok, az a nemzet vagyunk, amely mindig új várat épít a romokra; amely akkor is kiáll az igaza mellett, ha mindenki ellene van, s amely mindig segít, ha bajt lát.

Ez Szent István hagyatéka és üzenete a mának. Ehhez hűnek kell maradnunk.

Népünkért, hazánkért, Európáért!

 Az Isten áldja meg Önöket,

az Isten áldja meg Érdet,

az Isten áldja meg Magyarországot!