Melyik gyerek ne tapogatna meg szívesen egy cseppkövet, vagy fogna a kezébe egy denevért? És melyik felnőtt ne látogatna el szívesen olyan barlangokba, amelyekbe a hétköznapi kirándulók soha? A Magyar Földrajzi Múzeum Bar(l)angoló családi délutánján különleges kalandokban volt részük kicsiknek és nagyoknak egyaránt.

Pár hajtás, és már kész is a denevér

Harmadik alkalommal rendezte meg családi napját az Érdi Napok keretében a Magyar Földrajzi Múzeum. Tavalyelőtt a dinoszauruszok, 2017-ben az űrkutatás, idén pedig a barlangok világába vezették el –  meghívott előadók segítségével – a kicsiket és nagyokat a múzeum munkatársai.

Barlangász manó képzés a tetőtérben. Aki minden feladatot megoldott, ajándékot kapott

A rendezvény a múzeum tetőterében zajlott, szombat délután kettőtől öt óráig. Az egyik teremben Egri Csaba barlangkutató, számos külföldi expedíció résztvevője vetített 3D-s képeket Magyarország és a világ különleges, és a nagyközönség előtt zárt barlangjairól. Mint tudósítónknak elmondta, nemcsak a látványra, hanem a háttérinformációk átadására is törekszik, ugyanis társaival olyan helyszíneken fotóznak, ahová nagyon kevesen, speciális engedélyek, végzettségek birtokában juthatnak csak el, több éves gyakorlattal, tudományos háttérrel.

Ez a kislány vállalta, hogy óvatosan kiemel egy denevért a zsákból. Az állat nem volt igazi – ezt azonban csak az előadó, Forrásy Csaba tudhatta

Egri Csaba után Forrásy Csaba fotóművész – aki természetfotóival több díjat nyert már – mutatta be képeit, Képes kaland denevérországban címmel. A fotóművész negyven éve fényképez denevéreket.
– Kevesen tudják: ha nem akarják kifejezetten megfogni, a denevérek veszélytelenek az emberekre, nem szoktak belerepülni az emberek hajába sem. Annál hasznosabbak viszont – hangsúlyozta Forrásy Csaba, akitől megtudtuk azt is: Magyarországon huszonnyolc fajta denevér él, mindegyik védett.

Készülnek a tobozdenevérek

Az előadások mellett más meglepetések is vártak a gyerekekre.
– A programokat úgy építettük fel, hogy kicsik és nagyok egyaránt megtalálják a kedvükre valót: az előadások mellett barlangász manó-képzésben vehettek részt a gyerekek, akiknek különféle feladatokat kellett teljesíteniük: denevértekével játszhattak, barlangi pókot kellett kivezetniük a labirintusból, volt cseppkősimogató, állatfaj-párosító, és láthattak egy valódi barlangimedve-koponyát is. Kézműves asztalainknál tobozdenevért és fejlámpát készíthettek a gyerekek – sorolta Mácsai Anetta, a múzeum igazgatóhelyettese, a családi nap főszervezője, aki kérdésünkre elmondta azt is: sok gyereknek nem nyílik módja arra, hogy eljusson egy-egy cseppkőbarlangba, mások pedig félnek, nem szívesen lépnek be ilyen helyekre – számukra különlegesen hasznos lehet egy-egy ilyen program.

Itt szabad volt megsimogatni a cseppköveket és egyéb képződményeket

– Sok szó esett a barlangi denevérekről is. A legtöbben viszolyognak ezektől az állatoktól, főleg a felnőttek. Tudni kell, hogy ma a Földön a denevérek kipusztulófélben vannak, fajtáik negyven százaléka védett. Élőhelyük lecsökkent, gyakran templomtornyokba, panelházakba költöznek be. Meg kell tanulnunk velük együtt élni, annál is inkább, mert nagyon hasznos állatok,  nagyon sok szúnyogot, kártevőt irtanak ki – zárta szavait a múzeumpedagógus.

Segítsünk a mackónak felmászni a kötélen! Ugye, nem is olyan egyszerű, mint amilyennek látszik…