Hihetetlen gazdagságú leletanyag az érdi Duna-parton

Eddig csaknem kétezer 1665-1740 között vert ezüst és arany pénzérmét és vastárgyakat találtak az érdi Duna-parton a Ferenczy Múzeumi Centrum régészei, miután a hétvégén egy fémkereséssel foglalkozó amatőr régész értesítette őket a leletről. Ahogy azt a szerdai sajtótájékoztatón a múzeum munkatársai elmondták, a lelet hihetetlen gazdagságú, a pénzérmék közt van olyan is, amit eddig régészeti feltárás során csak nagyon ritkán, Magyarországon pedig most először találtak. A vastárgyak között van kolomp, hajószeg és több fegyver és használati tárgy is. A régészek véleménye szerint egy, a 18. század 2. felében elsüllyedt hajó rakományára bukkantak most rá. 

Hasonló tartalmaink:

Régen, 1947-ben volt utoljára ilyen alacsony a Duna vízállása, de épp ennek köszönhetően találtak rá az országos jelentőségű történelmi leletre az érdi Duna-parton. A hétvégén egy idős férfi hívta fel a Ferenczy Múzeum egyik külsős, fémkereséssel foglalkozó hobbirégészét azzal, hogy talált itt egy régi kolompot Sárkányölő Szent György-motívummal. Amikor a hobbirégész a helyszínre sietett, észrevette, hogy a partszakaszon a kolomp környékén több száz pénzérme is megtalálható, azonnal értesítette hát a Ferenczy Múzeumi Centrumot, aminek a régészei a feltárás első és második napján összesen ezerhatszáz 1665-1740 közötti ezüst- és aranypénzérmét, vastárgyakat, fegyvereket találtak.

DSCN0832[1]

A lelőhelyen tartott szerdai sajtótájékoztatón a Ferenczy Múzeumi Centrum igazgatója, Gulyás Gábor azzal kezdte beszédét, hogy a Duna egy különleges folyó: “Kedvenc szerzőnk, az olasz Claudio Magris a Dunáról írt monográfiájában több helyen úgy jellemzi azt, hogy az igazi rejtélyek folyója, és most szembetalálkoztunk egy rejtéllyel. A Ferenczy Múzeum jelentős darabszámú és értékű numizmatikai gyűjteményének részét fogja képezni a most feltárt lelet, amivel rendkívüli módon bővül az anyag, és a Magyar Nemzeti Múzeumot nem számítva az ország legjelentősebb numizmatikai gyűjteményei közé léphetünk. Tekintettel azonban arra, hogy ez az állapot, hogy ilyen alacsony a Duna vízszintje nem tart örökké, ezért nagyon sietnünk kell a feltárással”, emelte ki az igazgató.

DSCN0839[1]

Kovács Katalin, a múzeum régészeti osztályának vezetője szintén azt hangsúlyozta, kollégái és az önkéntes régészek most megpróbálnak versenyt futva az idővel és a Dunával, minél nagyobb területet átfésülni.  “Amikor kijöttünk a hétvégén, a felszín tele volt érmével, amiket szabad szemmel is azonosíthatóan lehetett gyűjteni. Külön szerencse, hogy egy olyan ember találta meg ezeket, aki kapcsolatban áll a múzeummal”, mondta az osztályvezető.

DSCN0837[1]

A régészeti munkálatokról az osztályvezető elmondta: “Először a felszínen gyűjtöttük. Próbáltuk lokalizálni azt a területet, amire kiterjed a leletszóródás. Körülbelül 30 méteres hosszúságú partsávot jelöltünk ki a másnap elindított mentőfeltárásra. Most a hordalék felső, 30 cm-es  rétegében található a leletanyag az érmékkel és a vastárgyakkal vegyesen keverve. Nem finom bontási régészmódszerekkel haladunk: a talaj és a fémleletek jellegzetességénél fogva azt a módszert dolgoztuk ki, hogy lapáttal átforgatjuk a talajt, és fémkeresővel átnézzük ezt az átforgatott törmeléket, kitermeljük erről a kijelölt területről, és haladunk tovább.”

DSCN0840[1]

Kovács Katalin külön megköszönte az Érdi Rendőrkapitányság segítségét is, akik azonnal lezárták a területet, és folyamatosan őrzik azt, amikor éppen nem zajlanak a feltárások. A régészeti osztály vezetője kiemelte az amatőr, önkéntes fémkeresős csoport munkáját is, akik a hívásukra rögtön és nagy lelkesedéssel jöttek, hogy segítsék a múzeum régészeinek munkáját.

DSCN0846[1]

A régészeti osztály vezetője hangsúlyozta, hogy a feltárt lelet egy kimosódás eredménye, tehát a hajóroncsot nem a szárazra került parton kell keresniük.  Kedden drónfelvételeket készítettek a folyóról, amivel megpróbálták lokalizálni a hajóroncsot, dr. Tóth János Attila, a múzeum búvárrégésze ezek alapján fogja majd a folyóban megnézni, hogy megtalálható-e a hajóroncs itt, a környéken.

A leletanyag hihetetlen gazdagságát mutatja az, hogy a feltárás első napjától fogva és ott jártunkkor is, gyakorlatilag percenként találtak a régészek egy-egy érmét vagy vastárgyat a parton. A lelet összetételéről Nagy Balázs régész-numizmatikus elárulta, hogy a veretek érdekességét az adja, hogy rendkívül sok bennük a külföldi. Kilenc 22 karátos aranyérmét és több, mint 1600 ezüstérmét találtak eddig. “Kiemelkedik köztük is XII. Kelemen pápa egyik vatikáni verete, ami régészeti feltárásokban nagyon ritkán szokott előkerülni, Magyarországon pedig vélhetően csak most először. Az ezüstpénzek között vannak nagy címletűek, tallérok, féltallérok, 30 krajcár, és ezek is mind külföldiek, főleg franciák. Emellett aprópénzek, a mindennapi váltópénz funkcióját betöltő 1,3,6 és 15 krajcárosok is előkerültek, amelyek szintén főleg nyugati területekről kerültek ide. A pénzgyűjtemény összetétele nem igazán jellemző a korabeli magyar viszonyokra”, emelte ki a numizmatikus.

Címkék