A keresztény világ a mai napon tartja hamvazószerda ünnepét. Hamvazószerda, miközben a híveket a múlandóságra figyelmezteti, egyúttal a húsvétot megelőző negyven napos böjt kezdete is.

A hamvazószerda hagyománya többezer éves múltra tekint vissza. Eszerint az őskeresztények vezeklésként hamut szórtak a fejükre, ami később az egyházi szertartás részévé vált. Ennek, a hamvazkodásnak nevezett aktusnak a célja, hogy az elmúlásra, a halálra figyelmeztesse a hívő embert. Manapság a közvetlenül a fejre szórt hamu szokása már nem része a keresztény liturgiának, a pap ehelyett szentelt hamuból keresztet rajzol a hívő ember homlokára, egyúttal pedig a biblia közismert “…porból vagy és porrá leszel…” gondolatát idézi. A keresztények számára hamvazószerda a húsvét ünnepét megelőző, negyven napon át tartó böjti időszak kezdetét is jelenti. Ahogy a hamvazkodás, úgy a böjtölés is a bűnbánat illetve a testi-lelki megtisztulás kifejeződése.

- Az ember szembesül a múlandósággal, ugyanakkor azzal is: nem ebből a múlandóságból áll az élet. Van az emberi életnek egy másik vetülete, amelyet mi léleknek hívunk, örök életnek. Erre figyelmeztet a hamvazkodás, mikor a homlokunkat a hamu érinti – mondta Hajdu Ferenc katolikus plébános.