Az európai parlamenti választáson – az országgyűlésihez hasonlóan – lehetőség van az átjelentkezésre, tehát arra, hogy a választópolgárok egy másik magyarországi településen adják le szavazatukat, ha aznap nem tartózkodnak otthon.

A választópolgárok még öt hétig kérhetik átjelentkezésüket a lakcímük szerinti választási irodától egy másik településre; a szavazóköri névjegyzékeket május 23-án délután 16 órakor zárják le.
A május 25-ei EP-választáson várhatóan nem alakulnak ki olyan hosszú sorok, mint az április 6-i szavazáson, mert most csak egy ugyanolyan listás szavazólapot kap mindenki, továbbá várhatóan – a korábbi két EP-választást alapul véve – a részvételi arány is alacsonyabb lehet.
A választási irodák az EP-választáson is külön szavazókört jelölnek ki az átjelentkezéssel szavazók számára.
A választópolgárok április 7-én és 8-án kapták meg postán a választási értesítőt, melyből kiderül, melyik szavazókörben adhatják le szavazatukat május 25-én. Aki nem kapta meg az értesítőjét, a helyi jegyzőnél kérhet másikat.
Az EP-választáson azok is szavazhatnak, akik aznap nem tartózkodnak Magyarországon; ők az ország 98 külképviseletének valamelyikén voksolhatnak, és május 17-ig kérhetik külképviseleti névjegyzékbe vételüket.
Ha az EU más tagállamának Magyarországon lakóhellyel rendelkező állampolgára (valamivel több mint százezer ilyenről tud a Nemzeti Választási Iroda) hazája helyett inkább a magyar pártok listájára szeretne szavazni, akkor május 9-én 16 óráig kérheti felvételét az itteni névjegyzékbe.
A névjegyzékbe vétel lezárulta után (legkésőbb május 10-ig) az uniós országok választási szervei tájékoztatják egymást arról, hogy állampolgáraik melyik országban kérték névjegyzékbe vételüket. Ilyenkor az anyaországában törlik a választót a névjegyzékből, így akadályozva meg, hogy valaki több helyen szavazzon.

forrás: mti