Hetven esztendeje, hogy malenkij robotra hurcoltak Érdről mintegy háromezer civil férfit, akik közül alig térhettek haza. Emlékük megőrzésére most új városi bizottság alakult, a Földrajzi Múzeum pedig tudományos konferenciát és kiállítást rendez.

1945. január 6-10. között Érdről és környékéről mintegy háromezer civil férfit – köztük 16 éves fiatalokat – gyűjtöttek össze és hurcoltak el a Vörös Hadsereg katonái. Aki túlélte az út és a szegedi, bajai vagy temesvári gyűjtőtábor viszontagságait, a Szovjetunió hadifogoly- és munkatáboraiba került, ahonnan kevesen, és csak évek múltán térhettek haza. Aki visszatért, annak is hallgatnia kellett évtizedekig, a meghaltakról pedig soha nem érkezett hír. Haláluk okáról, időpontjáról és helyszínéről legfeljebb túlélőtársaik számolhattak be az itthon maradottaknak.

A rendszerváltozásig mélyen hallgatni kellett a történtekről. Akit elvittek, az „eltűnt”, legfeljebb özvegye, árvái emlékeztek rá. A ’90-es években azonban már lehetett emlékezni; a túlélők kezdeményezésére a város emlékművet állíttatott az elhurcoltaknak és családjuknak. Domonkos Béla alkotását, amely a Földrajzi Múzeum előtt áll, 1998-ban avatták fel, itt emlékezik a város évről évre az 1945 januárjában történtekről.

Idén hetven esztendeje, hogy a tragikus események lezajlottak. A kerek évfordulóról többféleképp is megemlékezik Érd. Szeptember elején Érd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala kezdeményezésére megalakult az Érdi „Malenkij robot” Emlékbizottság. Korábban volt már egy civil szervezet, amely azon munkálkodott, hogy ne menjen feledésbe az érdiek tragédiája. Tagjai zömmel a túlélők közül kerültek ki. Ők koruknál fogva már nem tudták vállalni a közreműködést, ezért vetődött föl az új bizottság gondolata – tudtuk meg az újonnan megalakult bizottság elnökétől, Pergel Antal történésztől.

– Az emlékbizottság fő feladata az lesz, hogy megőrizze a malenkij robotra elhurcoltak emlékét. Emlékeznünk kell, mert az áldozatok és családjaik mérhetetlen fizikai és lelki szenvedést álltak ki, és emlékeznünk kell azért is, mert annak, hogy az akkor 14 ezer fős Érdről háromezer férfit elhurcoltak, hosszú távú, súlyos gazdasági és demográfiai következményei lettek – mutatott rá az elnök.

– Az évenkénti megemlékezéseken sajnos azt látjuk, hogy főleg a középkorúak és az idősebbek róják le kegyeletüket. Szeretnénk több fiatalt is bevonni a megemlékezésbe, beszélgetésekkel, előadásokkal, az élmények átadásával, hogy magukénak érezzék Érd történelmének e súlyos korszakát. Így remélhetjük, hogy folytatják, amit mi elkezdtünk – mondta az emlékbizottság elnöke, aki e célból felveszi a kapcsolatot az iskolák vezetőivel is. Az emlékbizottság tagjai szeretnék megváltoztatni a megemlékezés formáját is, hogy olyan rendezvénnyé váljon, amely közelebb áll a fiatalabb korosztályhoz, és a nézőket, résztvevőket megragadja, hatása alá vonja.

Pergel Antal kérdésünkre elmondta azt is, hogy a bizottság tagjai részben az érintettek leszármazottai, másrészt az Érd kulturális és közéletében szerepet vállalók közül kerülnek ki.

– A névsor még nem teljes. Várjuk azok jelentkezését, akik tevőlegesen részt tudnak venni tevékenységünkben. Szeretnénk, ha Kávrán István, Kovács Vince, dr. Kovács Ferenc, illetve Pokorny Ferenc urak tagjai lennének a bizottságnak, és természetesen szívesen fogadjuk mindenki segítségét, hogy ne merüljön feledésbe 1945 januárja – zárta szavait a bizottság elnöke.

Szabadulás nélkül – kiállítás és konferencia

A Magyar Földrajzi Múzeum október 21-én kiállítással és konferenciával emlékezik meg az elhurcoltakról. Mint Lendvai Timár Edittől, a konferencia szervezőjétől és a kiállítás kurátorától megtudtuk, a mindenki számára nyitott és ingyenes konferencia délelőtt tíz órakor kezdődik, T. Mészáros András polgármester köszöntőjével. Az ezt követő előadások nagyrészt az Érden és környékén történteket, illetve az elhurcoltak sorsát mutatják be, de bepillanthatunk az országos eseményekbe, és képet kapunk a történelmi háttérről is.

– A konferenciát követően nyílik meg a kiállításunk, mely egyrészt történeti tablókon, másrészt a dokumentált visszaemlékezéseken keresztül mutatja be az eseményeket. Emlékfalon olvashatjuk majd azok nevét, akiket Érdről és környékéről hurcoltak el, és féltve őrzött családi ereklyéket is láthatnak majd a látogatók – ezeket az érintettek családtagjaitól kaptuk kölcsön – tette hozzá Lendvai Timár Edit. A kiállítás május 15-ig lesz látható. A témában múzeumpedagógiai órákat is tervez az intézmény a középiskolás diákoknak.

Dr. Kubassek János múzeumigazgató lapunknak azt hangsúlyozta: a Nemzeti Kulturális Alaptól elnyert támogatással megrendezésre kerülő konferencián olyan előadókkal találkozhat a közönség, akik valódi, érdemleges kutatási eredménnyel bírnak. Mint fogalmazott: a konferencia, a kiállítás és egy majdan megjelenő kötet hozzájárulhat ahhoz, hogy történelmünknek ezt a nagyon nehéz időszakát jobban megismerhessük, megérthessük, mit jelentett a háború, és az ítélet nélkül, bűntelenül bűnhődés kálváriája.

Érdi Újság

Ádám Katalin