Nagy Árpád Tátrai hangulatok című könyvét mutatta be a szerző a Magyar Földrajzi Múzeumban. Dr. Katona István orvos, festőművész bevezetőjében méltatta a könyvet és a kötetben szereplő századeleji képeslapok hangulathoz nyújtott adalékokat a Tátráról, amelynek több csúcsát maga is megmászta és a Magas-Tátra festőjeként több mint hatvan kiállítása volt már.

Nagy Árpád három turistakalauz után állította össze a Tátrai hangulatok című kötetet, mely 1920 előtti, kizárólag magyar képeslapokat tartalmaz. A könyv létrejöttének célja, emelte ki előadásában a szerző, hogy ne veszhessen el az a tudás, hogy a Tátrát magyarok révén ismerhettük meg és hogy a menedékházak és turistautak létrejöttében is nagy szerepük volt magyaroknak. Trianon után szinte kizárólag csak szlovákból fordított munkákhoz lehetett hozzájutni magyarul a Tátráról, majd a 1989 óta már rendszeresen jelennek meg magyar nyelvű írások az egykor részben Magyarországhoz tartozó hegységről.

1895 óta léteznek Tátrai képeslapok, melyeknek a képi oldala is nagyon értékes, hiszen az akkori technikának megfelelően litografált vagy más néven kőnyomatos képek szerepelnek rajta. De a lapok igazi hangulatukat a hátulján szereplő szövegekkel együtt érik el, hiszen érdekes lehet a mai ember számára, hogy az 1900-as évek elején miről tájékoztatták az otthoniakat a Tátrában turistaként vagy éppen gyógyulási céllal tartózkodók.

A program zárásaként Dr. Kubassek János, geográfus, a Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója Mozaikok a Magas-Tátrából – a Tátra magyar feltárói, természettudósok, kutatók, hegymászók címmel további részletekkel ismertette meg az érdeklődőket a Tátráról.

Fotó: magas-tatra.info