Idén korábban indul a parlagfű virágzása és pollenszórása. A lakosságnak június 30-ig gondoskodnia kell ingatlanján, földjén a parlagfű kaszálásáról, irtásáról, ellenkező esetben a hatóság kényszerkaszálást rendel el, és a mulasztók ennek költsége mellett jelentős bírságra is számíthatnak. Az önkormányzathoz már jönnek a bejelentések a gyomos, parlagfüves területekről – hetente akár 30 jelzés is érkezik a hivatalhoz.
Az enyhe tél és a gyors kitavaszodás miatt idén hamarabb jelent meg a parlagfű, amelynek korai virágzására és pollenszórására lehet számítani – ami rossz hír mindenkinek, aki allergiás erre a növényre. A felmérések szerint minden ötödik ember közéjük tartozik, és számuk évről évre nő.
A parlagfüvet nagyon nehéz kiirtani, mivel magja évtizedeken át is csíraképes, és az igénytelen növény bárhol felüti a fejét, sőt, agresszívan terjed. Visszaszorítani csak rendszeres, alacsony tarlómagasságú kaszálással lehet, vagy – a megművelt területeken – növényvédő-szeres és mechanikai gyomirtással. Mindenkinek – akár földje van, akár belterületi vagy zártkerti ingatlanja – érdemes tudnia: minden év június 30-ig gondoskodni kell a parlagfű kaszálásáról, irtásáról, hogy a növény virágbimbói ne alakulhassanak ki, és ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenn kell tartani. Erre az önkormányzat közleménye is felszólítja a lakosságot, felhívva a figyelmet arra, hogy ha a földhasználó védekezési kötelezettségének nem tesz eleget, a hatóság közérdekű védekezést rendel el, amelynek költségei a mulasztót terhelik, ráadásul növényvédelmi bírságot is kiszabnak, aminek összege belterületen 15 ezer forinttól 150 millió forintig terjedhet, a fertőzött terület nagyságától és a gyomborítottság mértékétől függően.
Az önkormányzat felhívásában közzétette azon elérhetőségeket is, amelyeken várják a lakosság bejelentéseit a parlagfüves területekkel kapcsolatban. Jó tudni: az önkormányzathoz parlagfűirtás tekintetében a bel- és közterületek tartoznak; a zártkertek, külterületek esetében az Érdi Körzeti Földhivatal jár el a vonatkozó jogszabálynak megfelelően.
Az eljárás menete – bel-, illetve közterület esetében – a következő: az önkormányzathoz érkező panaszt 24-48 óra alatt kivizsgálják; megállapítják, hogy az adott ingatlanon valóban van-e parlagfű, vagy csak magasra nőtt gyomnövényekről van szó. Amennyiben nem találnak parlagfüvet, de a telek elhanyagolt, az ingatlan tulajdonosát felszólítják annak rendbetételére. Ha a felszólításnak az érintett nem tesz eleget, határozatban kötelezik a vonatkozó önkormányzati rendelet betartására, és helyszíni szemle keretében ellenőrzik, hogy a tulajdonos e kötelezettségének eleget tett-e. Ha nem, a mulasztót 500 ezer forintig terjedő, ismételten kiszabható bírsággal sújtja az önkormányzat.
Ahol parlagfüvet találnak a polgármesteri hivatal munkatársai, ott más eljárást követnek: június 30-áig csupán felszólítással élnek, július 1-jétől azonban felszólítás nélkül elrendelik az azonnali kényszerkaszálást és megindítják az eljárást, amennyiben a növényen már megjelentek a bimbók. (Ha a parlagfű még nem bimbós, először figyelmeztetéssel élnek.)
A parlagfű-mentesítést, azaz kényszerkaszálást az ÉKFI munkatársai végzik, elhagyott porták esetében rendőr jelenlétében; minden esetről jegyzőkönyv és fényképes dokumentáció készül, hogy a későbbiekben az ingatlan tulajdonosa ne mondhassa, hogy az érintett területen nem is nőtt parlagfű. A kaszálást elmulasztó lakosnak a mentesítés költsége mellett a bírság összegét is meg kell fizetnie – ez utóbbit a Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság veti ki.
Egy nyáron akár 50-60 belterületi ingatlan esetében is elrendelhet kényszerkaszálást az önkormányzat, de ennél jóval több bejelentés érkezik. Idén már júniusban heti 20-30 panasz, jelzés érkezett a hivatalhoz, de nemcsak parlagfüves területek, hanem gyomos telkek miatt is – tudtuk meg. Sajnos, vannak olyan ingatlanok is, amelyeknek „nincs gazdája” – például azért, mert a hagyatéki eljárás még folyik, vagy pedig a terület tulajdonosa nem fellelhető. Ilyen esetekben gondot jelent, hogy nincs kire kiróni a bírságot, illetve a kényszerkaszálás költségét sem lehet behajtani.
Parlagfű persze nemcsak az ingatlanokon, hanem közterületeken is nő, nem beszélve a vasúti töltésekről. Előbbieket az ÉKFI munkatársai ellenőrzik, és az önkormányzat költségén kaszálják, utóbbi – azaz a vasúti töltések – nem az önkormányzat hatásköre; a város ezeken a területeken nem kaszáltathat, viszont büntethet, ha a parlagfű-mentesítés elmaradt (erre volt már példa).
Fontos, hogy az ingatlanok előtti öt méter széles sáv ugyan közterület, de azt a telek tulajdonosának kell rendben tartania – itt ugyanúgy köteles kaszálni a gyomot, parlagfüvet, mint a kerítésen belül.
A külterületek, zártkertek tehát a földhivatalhoz tartoznak; e hatóság végzi a parlagfűvel fertőzött területek felkutatását, bemérését, digitális fényképezését, és az adatokat továbbítja a kényszerkaszálás elrendelésére jogosult illetékes növény- és talajvédelmi szolgálatnak. A helyszíni ellenőrzéseket végző mezőgazdászok azonban nemcsak a parlagfűvel fertőzött területeket kutatják fel, hanem általános határszemlét is tartanak, így az engedély nélkül más célra igénybevett, hasznosítatlan, gyomos termőföldterületek tulajdonosai, földhasználói ellen is hatósági eljárást indíthatnak.
Ádám Katalin
Érdi Újság
