Öt érdi diák színdarabot írt és adott elő a szenvedélybetegségekről, a függőségről, az elszigeteltségről, a verbális bántalmazásról, saját életük, személyiségük tükrében, bemutatva nemcsak önmagukat, hanem a kort és a világot is, amelyben élnek. Az Álarcban című darab a fiatalok őszinte, megrázó vallomása.

A különleges darab a Szociális Gondozó Központ szervezésében, az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával valósulhatott meg. A több hónapos előkészítő munkát Krasznahorkai Ágnes drámapedagógus segítette; ennek során nemcsak a darab született meg a fiatalok ötleteiből, gondolataiból, hanem a diákok különféle prevenciós előadásokon, rendezvényeken is részt vettek, a függőségekkel, viselkedési addikciókkal kapcsolatban – tudtuk meg Rákosi Aglájától, az ifjúsági iroda vezetőjétől, az előadás koordinátorától.

– Nagyon boldog vagyok, hogy létrehozhattuk ezt a darabot. Szerintem eszméletlen jól sikerült, és külön öröm, hogy a barátaimmal dolgozhattam együtt. Az előadás közös munka eredménye: volt, aki a technikai részén, illetve a zenén dolgozott többet, mások inkább a szövegen – mondta lapunknak Bujáki Bianka, a Kós szakképző iskola diákja, aki szerint a darab fő üzenete, hogy a fiatalok vigyázzanak egymásra, és álljanak ki a másikért.

– A telefon nyomkodása helyett inkább beszélgessünk, és ne függjünk a digitális világtól – fűzte hozzá osztálytársa, Bacsa Péter, a darab másik szereplője. Társuk, Horváth Valter Lázár, aki szintén a Kós iskola diákja, lapunknak elmondta: nagyon élvezte a három hónapos felkészülést, és szeretné, ha minél több alkalommal előadhatnák a darabot. Fodor Balázs, a negyedik szereplő, a Gárdonyi iskolában tanul: ő a hangokkal, a filmbetétekkel foglalkozott leginkább.

– Mindenhová jelentkezem, ahová csak lehet. Nem a szereplést szeretem, hanem a háttérmunkát – mondta a fiatalember. Az Álarc című darabban egy alsó tagozatos kislány, Száraz Adrienn is szerepelt – ő volt az egyetlen, aki általános iskolából érkezett. Bár ő volt a legfiatalabb, nagyon élvezte a közös munkát.

– Nagyon büszke vagyok a fiatalokra, akik apait-anyait beleadtak ebbe az előadásba, és bátran kiálltak a történetükkel. A felkészülés során sokat beszéltek magukról, kértem, találjanak ki különféle szituációkat. A következő lépés az volt, hogy amit ők elmondtak, az én leírtam, rendszereztem, és a következő alkalommal felolvastam. Így született meg ez a darab, aminek különlegessége, hogy a szereplők bátran felvállalják saját magukat, személyiségüket. Minden egyes pillanata őszintén jön, és számukra rendkívül fontos – hangsúlyozta Krasznahorkai Ágnes drámapedagógus.

A fiatalok előadásukat a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (tan)évzáró megbeszélését követően adták elő, csütörtök délután három, illetve este hét órakor. A közönség soraiban nemcsak a megbeszélés résztvevői, illetve a Szociális Gondozó Központ munkatársai foglaltak helyet, hanem azok a fiatalok is, akik rendszeresen látogatják az Ifjúsági Iroda programjait, rendezvényeit. Az előadásoknak, illetve a programnak várhatóan lesz folytatása is; mint Récsei Krisztinától, a Szociális Gondozó Központ intézményvezetőjétől megtudtuk, régi álmuk teljesült a programmal, amit szeretnének folytatni.

– Ezek a fiatalok őszintén és nyíltan mondták ki azokat az érzéseket, amelyek a mai, elidegenedett világban megfogalmazódtak bennük a függőségek, szenvedélybetegségek, a verbális bántalmazás, az őket megérintő események kapcsán. Biztos vagyok benne, hogy lesz folytatás, és a csütörtöki két előadást több is követi, és minél több fiatalt be tudunk vonzani nemcsak a színházba, hanem a nekik szóló programjainkba is – zárta szavait az intézményvezető.

(Érdi Újság)