Örményország és Grúzia: van-e fotográfus, aki ne vágyna – különösen, ha szereti az egzotikus tájakat, városokat – ezekbe az országokba? Dr. Nemes Erzsébet eljutott e két kaukázusi országba, s fényképezőgépét le nem téve járt végig a látnivalókat. Az eredményt a Duna–Art Fotóklub tagjaként mutatja be a művelődési központ előtéri fotógalériájában.

A Kaukázus gyöngyszemei címmel illette válogatását Nemes Erzsébet, s valóban a látottak legjavát mutatja meg nekünk fényképein. Egy háromezer éves kultúra emlékei, a múlt és a jelen keveredése, a hétköznapok pillanatai – semmi nem kerülhette el a fotográfus figyelmét. Pedig egy turistaút nem fotószafari! Nem lehet várni, hogy jobb szögből süssön a nap, mert indul a busz, s a többiek sem szívesen asszisztálnak a legjobb nézőpontot keresgélő fotósnak. Az olykor bizony szűkre szabott időt kell kihasználni a kép elkészítéséhez. A kiállított felvételeken láthatjuk, hogy sikerülhet ez, ha a fotósnak van kellő gyakorlata. Nemes Erzsébet – mint oly sokan – egészen fiatalon vett kezébe először fényképezőgépet, de aztán a könyvtárosi munka, utolsó állomásként a KSH könyvtárának főigazgatói teendői kerültek előtérbe. De mivel beosztásából adódóan és kedvtelésből is sokat utazott, egy idő után, mikor máskor, mint a digitalizáció előretörésével, előkerült a kamera. Tanfolyamot végzett, csatlakozott a Duna–Art csapatához, ily módon tudással és inspiráló hatásokkal fölvértezve kezdte nézni a világot, az utazásai során elé kerülő látnivalókat. Mert ezt szereti legjobban: városokat, tájakat fényképezni, még akkor is, ha a klubtársak hatására olykor más műfajokba, például a természet apró részleteinek a megörökítésébe is belekóstol.

Modern fővárosokat mutatnak a képek, s Nemes Erzsébet megerősíti benyomásunkat, amerre jártak, rendet, tisztaságot és a fejlődés jeleit látták. A régi idők halvány emlékét is felfedezi a fotós, kicsit a szovjet korszakot idézi egy folyócska fölé hídként odahelyezett, két végén nyitott vasúti vagon. És persze a régmúlt nyomai: kolostorok, templomok sora a fenséges, olykor zord, másutt üdezöld tájba illeszkedve.

Múlt és jelen, Európa és Ázsia egyszerre – ez ragadta meg a fotográfust, s ennek az élménynek a lenyomataiból nyújt át nekünk egy csokorra valót az augusztus végéig látogatható tárlaton.

(Érdi Újság)