Sokan keresik meg levélben, illetve a közösségi oldalakon T. Mészáros Andrást polgármestert, hogy különböző privát és közérdekű ügyekben segítséget, intézkedést kérjenek tőle a lakosok. A városvezető ezek közül reagált néhányra szerdai sajtótájékoztatóján, s ennek kapcsán átfogó képet adott arról a városfejlesztő koncepcióról, amelyet 2006-ban a Batthyány Program, majd három évvel ezelőtt a Modern Városok Program rögzített. VIDEÓVAL FRISSÍTVE

Elsőként egy férfi levelét olvasta fel, aki arra kérte levélben, hogy addig ne nevezze városnak Érdet, amíg nem lesz minden utcában aszfaltos út.

Érd 1979-ben lett város, akkor mintegy negyvenezren éltek itt, tehát azelőtt Európa legnagyobb faluja volt. A települést még az 1920-as években felparcellázták, és folyamatosan bővül. A rendszerváltozáskor 48 ezer körüli állandó bejelentett lakos élt itt, s azóta évente mintegy ezerrel növekszik az itt élők sora, pár éven belül akár százezren is élhetnek Érden.

A kormány a Modern Városok Programmal Érdnek 2020-ig 40 milliárd forintot biztosít, s  a fejlesztésekkel Érd tudatosan készül arra, hogy 2030-ra Pest megye székhelye lehessen – nyilatkozta T. Mészáros András. A polgármester szerint a településnek ehhez minden adottsága megvan.

– A 2015 és 2020 közötti időszakra tervezett Batthyány-programnak négy pillére van, ebből a legfontosabb a gazdaságfejlesztés. Létrehozunk egy kétszáz hektáros gazdaságfejlesztő övezetet, ahol első körben legalább tízezer új munkahelyet szeretnénk teremteni. A Duna-parton turisztikai és más fejlesztéseket hajtunk létre, és vállalkozói falut hozunk létre azoknak, akik most lakóövezetben dolgoznak – fogalmazott T. Mészáros András.

Komoly intézményfejlesztéseket is tervez a város, visszavásárolnák a most magánkézben levő vízművet, és megoldanák a felszíni vízelvezetést is. Utóbbival összefüggésben egy záportározót alakítanak ki a Papi-földeken, ahol szintén turisztikai beruházásokat terveznek. A felszíni vízelvezetés után utakat, kerékpárutakat és járdákat építenének, annyit, amennyit a költségvetés alapján fenn tudnak tartani, emellett Ercsi felé egy a várost ivóvízzel ellátni képes vezetéket fektetnének le. Mindezek mellett a városvezető aláhúzta, tudja, hogy a város most épül és idő lesz, amíg kész lesz, de foggal-körömmel azon vannak, hogy az itt élőknek igazi otthona lehessen Érd.

Másodjára egy olyan levélből idézet, amit egy olyan hölgy írt neki, aki júniusban tervezi a városba költözést, méghozzá a Kakkuk-hegyre, s panaszolja, hogy nincs se víz, se villany, se gáz, s kéri a polgármestert, hogy intézkedjen ez ügyben. A polgármester erre reagálva elmondta, hogy sokak igénye, hogy “minden” legyen a városban, de véleménye szerint természetes, hogy először azokat a területeket fejlesztik, amelyek a főközlekedési és főintézmény-hálózati nyomvonalon fekszenek nem pedig a külterületeket. Azt reméli, hogy majd ezekre a helyekre is sor kerülhet, de fontossági sorrend van, amelyben az elsők a Modern Városok Programjain túl, azok az  aszfaltozási munkák, amelyek a város közel háromszáz kilométernyi útját jelentik.

Összegezte, sokan jelzik, hogy a befizetett adójukból miért nem jut útépítésre. Ezt levezetve elmondta: egy lakó körülbelül 36 ezer forint adót fizet évente, ami nagyjából napi 100 forint, egy négyzetméter járda pedig 14 ezer forintba kerül, tehát egy lakó egy évi befizetett adója három négyzetméter járdát fedez. Átlagban egy ingatlan előtt húsz méter széles a járda, vagyis hat évnyi adóból épülhet meg egy ingatlan előtt az út.

T. Mészáros András polgármester úgy fogalmazott, hogy a Modern városok programban érintett települések közül a források felhasználása tekintetében Érd áll az első helyen. Az utak burkolását nevezte a város legégetőbb gondjának, a 300 kilométert érintő beruházás költsége 50-60 milliárd forint. – Érd életében történelmi jelentőségű az a bejelentés, amelyet tavasszal a kormány megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli minisztere tett, aminek köszönhetően Érd rövidesen fel tud zárkózni a többi megyei jogú városhoz, és egy olyan úthálózat fejlesztési programot tudnának végrehajtani, ami lehetővé teszi, hogy az érdi utak döntő többsége szilárd burkolatot kapjon. Erre 60 milliárd forintot fordítanának – húzta alá.