Augusztus 20-án délelőtt a Magyar Földrajzi Múzeum kertjében került sor az érdi Szent István-napi ünnepségre. Ünnepi köszöntőt mondott T. Mészáros András polgármester, kijelentette: “mi magyarok, az a nemzet vagyunk, amely mindig új várat épít a romokra; amely akkor is kiáll az igaza mellett, ha mindenki ellene van, s amely mindig segít, ha bajt lát.” A műsorban fellépett és óriási sikert aratott a Csepel táncegyüttes és a Szirmok Pedagógus Városi Női Kar.  A program végén felszentelték az új kenyeret.

Augusztus 20-a Magyarország nemzeti ünnepe és hivatalos állami ünnepe az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére. A nap egyben a magyar katolikus egyház egyik – Magyarország fővédőszentjének tiszteletére tartott – főünnepe.

A magyar történelemben az államalapító király 1083. augusztus 20-i szentté avatásától szerepet játszik Szent István emlékezete, amit koronként eltérően értelmeztek és ünnepeltek. Az Árpád-korban az uralkodó dinasztia legitimációját szolgálta az István-kultusz, melyet a később hozzákapcsolódó Szűz Mária-tisztelet egyházi jellegűvé változtatott. 1686-ban XI. Ince pápa Buda visszafoglalása alkalmából elrendelte, hogy a katolikus világ évente emlékezzen meg Szent Istvánról.

1771-ben Mária Terézia országos ünneppé minősítette Szent István napját, és Budára hozatta a Szent Jobbot, ezzel fejezve ki, hogy a Habsburgok legitim magyar uralkodók. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése utáni Bach-korszakban nem engedélyezték a független magyar államot jelképező első király ünneplését, de 1891-ben Ferenc József munkaszüneti nappá tette augusztus 20-át.

A két világháború között újra a nemzeti érzelmek kerültek előtérbe, így az 1938. évi székesfehérvári országgyűlés törvénybe iktatta Szent István emlékét és a nemzeti ünnepet. A kommunista hatalom ezt nem törölte el, hanem 1950-től a népköztársaság, illetve az alkotmány ünnepének nevezte. A rendszerváltás után, 1991-ben az Országgyűlés a nemzeti ünnepek közül kiemelve állami ünneppé nyilvánította.

Az érdi megemlkékezés a Himnusszal kezdődött, majd T. Mészáros András polgármester mondott ünnepi beszédet. A városvezető azt mondta: …a szent királyra emlékezünk, aki bölcsességével, elszántságával, előrelátásával, hazaszeretetével, szívvel és lélekkel, rávezette a magyarokat arra az útra, amelyen azóta is járunk: a keresztyénség útjára. - Ezer éve járjuk ezt az utat. Nemzetek, népek tűntek el, újak jelentek meg ez idő alatt az európai történelem színpadán. Mi, magyarok azonban itt voltunk, itt vagyunk. Mindig hűen Szent István örökségéhez, mindig hűen a keresztyén értékekhez, mindig hűen a zsidó-keresztyén kulturális gyökerekhez, amelyek Európát életben tartották, felemelték az évszázadok alatt. „Ma új államot építünk a régi romjain” – mondtam ezen a helyen négy esztendővel ezelőtt. Örömmel jelentem, hogy ez a munka, ha nem is ért még véget, de halad kitartóan. Új államot kellett építenünk, mert a régi már élhetetlen volt – húzta alá.

A teljes beszédet IDE kattintva olvashatja el!

A hagyomány szerint az aratás után Szent István-napra sütötték az új búzából készült első kenyeret. Mivel új búzából sütni először augusztusban lehetett, ezért a hónapot az új kenyér havának is nevezik. Az érdi ünnepségen az érdi egyházi vezetők megáldották az új kenyeret, amit azután a vendégek meg is kószolhattak.

A műsorban fellépett és óriási sikert aratott a Csepel táncegyüttes és a Szirmok Pedagógus Városi Női Kar.