Czirják trió: két album között félúton
Az Érdi Jazzfesztivál előzményének, talán ihletőjének is nevezhető könyvtári jazzprogramok évek óta érdeklődéssel várt rendezvényei a zenei könyvtárnak. A meghívottak kiválasztása, az intim hangulatot biztosító helyszín vonzza az érdeklődőket.
Idén Czirják Csaba volt a vendég két éve működő triójával, amelynek bőgőse, az egyre népszerűbb és keresettebb Bögöthy Ádám, aki szinte hazajár a könyvtárba – annál is könnyebben teszi, mivel Érden él – , rendszeres fellépője az intézmény programjainak. A trió harmadik tagja a doboknál ülő Czirják Tamás, a névegyezés természetesen nem véletlen, ő és a zenekar névadója testvérek.
Az ebben a formában nem túl régen működő zenekar túl van első nagylemezén, amelyről valószínűleg nem csak ők gondolják, hogy jól sikerült, hiszen már összeállt a következő korong anyaga, amiből ízelítőt is kaptunk a koncerten, ahogy az előző album dalaiból is, tehát amolyan két lemez – vagy ma már inkább úgy kell mondani, hogy CD – között félúton jellegű eladás részesei lehettünk.
A formáció névadó-alapítója természetesen meghatározza az együttes, a repertoár jellegét, Czirják Csaba jazzgitárosként ösztöndíjjal az USA-ban tanult, ahol megismerkedett bostoni jazzhagyományokkal, s erre alapozva Bartókon keresztül eljutott az autentikus népzenei gyökerekig kialakítva ezzel utánozhatatlanul egyedi hangzású gitárjátékát.
A zenekarvezető a műsor előtt elmondta, hogy kifejezetten szeretik az ilyen klubhangulatú fellépéseket, amilyen ez az érdi is, közvetlenebb kapcsolatba kerülhetnek a közönséggel.
– Kizárólag saját zenéből áll a programunk – mondta Czirják Csaba – , nem játszunk standard darabokat, minden kompozíciót Ádám és én írunk. A koncertjeink arról szólnak, hogy minél jobban kiegészítsük egymást, s kommunikáljunk a hangszerekkel. Jó hangulatú számokat igyekszünk írni, olyan zenéket, amelyek kevésbé elvontak, könnyebben befogadhatóak, de azért persze sok bennük az improvizáció is, hiszen a jazz anélkül nem lenne jazz. Azt szeretjük, ha dalok kicsit melodikusabbak, dúdolhatóak .
A közönség is szereti ezt – ahogy jelét is adta.
(Cikk és fotó: MNagy)