A városvezetés, a pártok és civil szervezetek, valamint a nemzetiségi önkormányzatok vezetői közösen emlékeztek a trianoni békediktátumra tegnap, a Nemzeti Összetartozás Napján, a Kutyavári utcai emlékhelyen. Dr. Aradszki András országgyűlési képviselő és T. Mészáros András polgármester beszédét követően a jelenlévők koszorúkat és virágokat helyeztek el az emlékmű talapzatánál.

Az emlékezés a Himnusz közös eléneklésével kezdődött, majd dr. Aradszki András országgyűlési képviselő köszöntötte a jelenlévőket. Ezt követően T. Mészáros András polgármester emlékező beszédében hangsúlyozta: 94 évvel ezelőtt a Párizs környéki Nagy-Trianon kastélyban az úgynevezett békeszerződést aláíró politikusok olyan sebet ütöttek a magyar nemzeten, amely máig nem hegedhetett be. Mint mondta: „A veszteség, a megalázás, amely abban az átkozott percben – 16 óra 32 perckor – a magyarságot érte, oly mértékű, hogy fel sem sorolható. De a seb, ha fáj is, emlékeztet. Emlékeztet a fájdalom okára, forrására, azokra az emberekre, akik a sebet okozták.”

A polgármester felhívta a figyelmet arra, hogy bár tagjai vagyunk az európai nemzetek közösségének, ez a tagság azonban nem „könnyű kenyér”, hiszen ma is rendre méltatlan, nem egyszer aljas támadások érik nemzetünket. Európa, ahogy Trianonban sem, úgy ma sincs tekintettel a nemzetek érzékenységére, sajátosságaira. Az önálló akarat megnyilvánulása valami furcsa okból érthetetlen haragot szül ma is. És bár a Robert Schuman által megálmodott európai út alapvetően ma is követendő ideát fogalmazott meg annak idején, a mai európai döntéshozók mintha tévúton járnának – fogalmazott a városvezető.

– Trianon emlékezete azonban erőt ad. Erőt ahhoz, hogy minden megverettetés közepette is megtart minket a nemzeti közösség hite. Ezt a hitet, ezt az erőt – bár ezer éves – kevesen ismerik fel és hiszik el – fogalmazott T. Mészáros András.

„A nyelv nem az enyém, nem a tiéd, hanem az édes mienk.” – idézte fel Kazinczy Ferenc szavait Érd polgármestere, majd hozzátette: „milyen egyszerű megfogalmazása ez az érzésnek, amely magyarságunk alapja. Ez tesz bennünket nemzetalkotó közösséggé, és ez teszi vállunkra az ebből fakadó kötelességet is. Senki, ismétlem, senki más nem értheti a lényegét e szavaknak, csak aki magyar. Mindenki másnak politika a mai nap emlékezete. Nekünk nem az! Számunkra ez a nap az anyaföld mély, szívbemarkoló sóhajtása. Nincs az utókor által számon kérhetőbb feladatunk, mint meghallani ezt a sóhajtást, s megőrizni a közösség erejét és hitét, megtartani a közös nyelvet, amelyen mind ugyanúgy értjük a szavakat.”

– Ez az ország ilyen értelemben mementó. Határai a túlélő emlékezetet őrzik. Őrzik és figyelmeztetnek: sem másoktól, sem a saját sorainkból nem engedhetjük magunkat csonkítani – mondta T. Mészáros András.

A beszédet követően a pártok, a civil szervezetek és a nemzetiségi önkormányzatok képviselői koszorúkat és virágokat helyeztek el az emlékműnél.

fotó: Boros Sándor