1915-ben jött létre a hazai védőnői szolgálat, ami Érden dokumentálhatóan hét évtizedes múltra tekint vissza. 1945 után ugyanis nemcsak gyermekorvosi, hanem védőnői tanácsadás is működött a településen – ez ritkaságszámba ment akkoriban –, és ahogy a lélekszám nőtt, úgy gyarapodott a védőnői szolgálat is. Ma huszonhatan látják el az egyre sokrétűbb feladatokat.

Június 13-án ünnepli megalakulásának századik évfordulóját a Magyar Védőnői Szolgálat. Ez az ellátási forma az egész világon egyedülálló, nem véletlen, hogy a Hungarikum Bizottság kiemelt nemzeti értékké minősítette. 1915 óta, – amikor még két fő célkitűzésük volt: a csecsemőhalandóság csökkentése és a nemzet számbeli erősbítése-, a védőnők feladatköre egyre kiterjedtebbé vált. Mára ők végzik a terhes- és csecsemőgondozást, illetve a gyermekek különböző szűrővizsgálatait, felvilágosító előadásokat, klubfoglalkozásokat tartanak, és jelen vannak az óvodákban, iskolákban.

A kezdetek: egy város, egy védőnő

Ahogy más településeken, úgy Érden is dolgozott védőnő a II. világháború előtt, ám pontos adat csak 1945-ből van: ekkor két körzeti orvos és egy védőnő látta el az egész település lakosságát – tudtuk meg Stibrányi Mártonné vezető védőnőtől, aki 1972 óta dolgozik Érden, és a város gyermek-egészségügyi ellátásának 1945 és 1981 közötti fejlődéséről írta annak idején a szakdolgozatát.

– 1945-ben csupán 14 ezren éltek Érden; két óvodájába mindössze 140 gyermek járt, négy iskolájába pedig 418 diák. E háború utáni esztendőben 297 gyermek született. Akkoriban egyetlen védőnő dolgozott Érden. A terhes- és csecsemő-tanácsadást 1945 és1959 között egy elhagyott házban végezték, ahol sikerült elég jó körülményeket biztosítani, ráadásul egy gyermekorvos is részt vett a munkában, ami akkor bizony még nagy előrelépésnek számított. A beteg gyermekek ellátását ugyanakkor nem gyermek-, hanem körzeti orvosok végezték. 1959-ben már kineveztek egy gyermekorvost is, 1972-ben pedig elkezdődött a gyermekorvosi körzetesítés. Ekkortól – már az új tanácsadóban – délelőtt is, délután is fogadták a betegeket, és itt tartották a terhes tanácsadást is. Ez az a Riminyáki úti épület, amiből később óvoda lett, és ahová nemsokára a német nemzetiségi óvoda költözik – jegyezte meg Stibrányi Mártonné, aki szakdolgozatában azt is megemlíti: „telefont a tanácsadó csak 1980-ban kapott. Azóta sok felesleges úttól mentesülnek a védőnők”. A dokumentum még tervként említi a szakorvosi rendelő felépítését (1983), ahol helyet kap majd az anya- és csecsemővédelem is. Ez az óta meg is valósult, nem úgy, mint a kórház, aminek „a hatodik ötéves terv végén kezdik el az építését”.

A jelen: internet versus védőnő

A település fejlődésével természetesen az érdi védőnők száma, feladatköre is változott.

– 1960-ban már öt, egy évtizeddel később tíz, 1980-ban pedig már 15 védőnő dolgozott az érdi gyermekegészségügyben. 1960-ban egy védőnőre évi 925, 1970-ben 596, 1980-ban pedig 670 gondozott esett. Most huszonhatan vagyunk; húszan a körzetekben dolgozunk, hat kollégám pedig az érdi iskolákban. A létszámmal együtt a feladatkörünk is változott: több a státuszvizsgálat, mint korábban, amikor nem a rendelőkben, hanem az óvodákban láttuk el ezt a teendőt. Régen egyébként a családlátogatásokon volt a hangsúly, míg most az adminisztratív teendők kerültek előtérbe. Egy védőnő jelenleg körülbelül 250 főt (kisgyermeket, illetve kismamát) lát el, körzetes rendszerben. 2014-ben 3540 családot tartottunk nyilván. Fontos megjegyezni, míg a gyermekorvos választható, a védőnő nem – jegyezte meg Stibrányi Mártonné, hozzáfűzve: bár a védőnői tanácsadás mindenkinek jár, le lehet mondani róla; ez azonban nagyon ritkán fordul elő.

– A kismamák igen széles körben tudnak tájékozódni a csecsemőgondozást érintő kérdésekben, ugyanakkor ma is gyakran kikérik a védőnő véleményét. Nekem ezen a téren jó tapasztalataim vannak – igaz, negyven éve dolgozom Érden, így sok családhoz „nagymamaként” megyek. Persze, mást mondok, mint negyven éve, hiszen ez idő alatt sok minden változott. Vannak természetesen olyan anyukák is, akik ha ki is kérik a véleményünket, inkább az interneten olvasottakra támaszkodnak, pedig sok butaság is terjed a világhálón – zárta szavait a vezető védőnő, aki 1989 óta kismamaklubot is tart a művelődési házban.

Anyatejes világnap

Az érdi védőnők a baba-mama klubok, felvilágosító előadások mellett minden esztendő szeptemberében megrendezik az anyatejes napot a Szepes Gyula Művelődési Központban. A különböző előadások mellett zenés műsorral, tombolával, vendégséggel köszöntik ilyenkor a várandós, illetve a gyermeküket szoptató édesanyákat, akik közül többeket meg is jutalmaznak. Az ingyenes rendezvényen szeretettel látják a nagyobb testvéreket is.

Méhnyak-szűrés

Eddig általában a várandós és a kisgyermekes anyukák találkoztak a körzeti védőnőkkel, hamarosan azonban az idősebb korosztály is: ők is végzik ugyanis a méhnyak-szűréseket. Egyelőre öt érdi védőnő vett részt a képzésen, és a parkvárosi rendelőben hárman már meg is kezdték a körzetükbe tartozó asszonyok szűrését. 2018 végéig azonban minden védőnőnek rendelkeznie kell a vizsgálat elvégzéséhez szükséges képesítéssel.

Ádám Katalin

Érdi Újság