Egy roppant inspiráló, különleges helyszínen nyílt kiállítás a múlt héten, amelyen egy kisebb érdi művészetkedvelő különítmény is jelen volt. A Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeumának Rondella Galériájában ugyanis az Érdi Művésztelep alkotói mutatkoztak be június 26-án. A tárlatot Kéri Mihály művészeti vezető nyitotta meg.

-A képzőművészet alapvetően magányos műfaj. Az alkotó leginkább elvonulva, csendes magányban, gyakran önmagával, érzéseivel és gondolataival viaskodva hozza létre művét, és ez a magány legfeljebb a kiállítások alkalmával oldódik, amikor az elvégzett munka, a teremtő erő és szándék, mint most is, visszatalál a közösséghez. Az alkotói magány feloldásának egy másik lehetősége a közös munka során született inspirációk, tapasztalatok, szellemi, érzelmi, gondolati rezdülések összefonódása, ahogyan egy művésztelepi együttlét során kialakulnak a munkát követő beszélgetések, borozgatások közben.– ezekkel a gondolatokkal kezdte megnyitó beszédét Kéri Mihály, az Érdi Művésztelep művészeti vezetője az esztergomi Rondella Galériában.

Az Érdi Művésztelep – a nagy művésztelepek történetiségéhez viszonyítva – viszonylag kései kezdeményezés 2009.. évi megalakulásával, de a gondolat és a terv már ennél jóval korábban megszületett az érdi X-Art Egyesület tagjaiban. Ez a formáció ugyan feloszlott, de a baráti társaság maradt, így a támogatásával létre jöhetett az Érdi Művésztelep, amelynek alapító tagjai az X-Artból, a sárospataki Vajda Lajos Stúdióból és a szigetszentmiklósi Patak Csoportból kerültek ki.

Kéri Mihály kiemelte: Érden és másutt is, ahol művésztelep jött létre, nagy vita volt arról, hogy mindig ugyanazok a művészek dolgozzanak-e minden esztendőben együtt, vagy folyton váltakozzanak a meghívott alkotók. Utóbbit talán a mecénások és a közönség is inkább támogatnák, ám az érdiek mégis azt a megoldást választották, hogy jórészt ugyanazok vegyenek részt a művésztelep munkájában, mert ellenkező esetben nem tudnak olyan közösséget létrehozni, amelyben a szellemi, gondolati és stiláris kapcsolatok maradéktalanul kialakíthatók.

Az Érdi Művésztelep alkotói nemcsak az utóbbi néhány évet, hanem az ezeket megelőző évtizedeket is nagyjából ebben a baráti társaságban élték meg, számos közös kiállításon vettek részt szerte az országban, sőt sokan közülük a határainkon túl is. – Ilyen módon ’kiválasztattunk egymásnak’ – emelte ki a művészeti vezető –, mert ha csak évente egyszer találkoznánk erre a két hétre, nem állhatnánk olyannyira közel egymáshoz, nem lennénk képesek elviselni így egymást, mint most. –

Kéri Mihály elmesélte, hogy az Érdi Művésztelep sarokpontjait már jó húsz évvel ezelőtt lefektették abban a borozóban, amelyben megfogant a társaság gondolata. Semmiképpen sem a merkantil szemlélet, hanem az érték jellemzi a művészeket, akik tisztelik egymás alkotótevékenységét, művészetét és emberi mivoltát is.

A néhány hét múlva idén immár hetedszer sorra kerülő művésztelep alkotói ezúttal csaknem harminc festménnyel és hat szoborral mutatkoztak be az esztergomi Bazilika közvetlen közelében fekvő Rondella Galéria közönségének. A különleges, kőfalakkal övezett, szabálytalan kört bezáró teremben új fényben láthattuk a számunkra ismert alkotásokat, de különleges élmény volt ez a kiállítása az esztergomi művészkedvelő számára is.

Bálint Edit

Érdi Újság

Sz. Varga Ágnes festőművész: Roppant érzékeny vagyok arra, hogy egy csoportos kiállításon milyen az elhelyezési rend. Bevallom, egy kicsit tartottam attól, hogy nem leszek elégedett a tárlat összképével, de kellemesen meglepődtem amikor beléptem, mert kitűnően sikerült az alkotások elrendezése.

Kovács Johanna grafikus: Különleges hatása van a galéria kőfalainak. Kezdetben zavart egy kissé, hogy alacsony a mennyezet, de kiválóan áthidalták ezt az apróságot az alkotások elhelyezésével. Még a hatalmas vásznak sem tűnnek annyira ellentétes méretűnek a kisebb munkákkal szemben. Tetszik, örülök, hogy ebben a miliőben kiállíthatok.