Lenyűgöző hajrá!
Simának tűnő, ám korántsem sima meccsen van túl az ÉRD női kézilabda csapata, amely hazai pályán dadogós, ám cseppet sem rossz első félidő után nyert hét góllal a Dunaújvárosi Kohász KA ellen a bajnokság 9. fordulójában.
Ha megnézzük a két csapat múltját, akkor sok egyezés van, hisz az elmúlt két szezonban mindkétszer az ÉRD lökte el az éremszerzéstől az újvárosiakat, akik pedig Szabó Edina keretének gyengítésével próbálkoznak a bronz megszerzéséért – a mostani meccs alapján sikertelenül.
Jól kezdett az ÉRD, hisz Mireya González két, Kisfaludy Anett egy góljával 3–1-re ellépett, majd Barján Bianka találata után 5–4-re fordított a Kohász, s ezt követően két gól is volt az előnye. Azonban Zdravko Zovkonak is akadt gondja, merthogy Bulath Anita a 18. percben már második kétperces kiállítását kapta, így egy esetleges újabb kiállítás igen hamar megpecsételte volna a vendég reményeket. A szünetig hét érdi hozta össze a tizennégy gólt, míg a Kohásznál Triscsuk Krisztina hatot lőtt.
A fordulás után az ÉRD úgy jött ki a pályára, mintha a félidőben vakációzott volna, mert Szabó Edina lányainak lendülete rohamosan megnőtt, ezzel szemben a DKKA hozta a saját tempóját, ami kevésnek bizonyult, ugyanis Katarina Krpezs-Slezák zsinórban négy gólt szerzett, s már két góllal az ÉRD vezetett. A félidő derekán a Kovács Anna által vezérelt Kohász egyenlített, de ezt megakasztva Szabó Edina időt kért, s az egy perc „pihenő” óriási löketet adott, amely után Mariama Signaté, Mireya González, Krpezs-Slezák és Klivinyi Kinga is eredményes volt –úgy, hogy ezekre nem volt válasza a vendégeknek. Kovács Anna duplája némileg életben tartotta a DKKA esélyeit, de egy újabb 4–0-s hazai sorozattal eldőlt a meccs, hisz az ÉRD 31–24-re lépett meg.
A végjátékban még Signaté kétszer beköszönt, s ezzel az ÉRD 33–26-os győzelmet aratott úgy, hogy Szabó Edina mindössze négy játékosát küldött be a pályára a kezdő soron kívül: Szabó Laurát hétméterest lőni, Szvetlana Gridnyevát hétméterest védeni, és a hajrában Takács Kittit, a negyedik játékos Mariama Signaté volt, akivel Barján Bianka és Klivinyi Kinga váltogatta egymást.
Az ÉRD tizenkét pontjával – jobb gólkülönbségével – harmadik a tabellán, úgy, hogy a DKKA, a Siófok és a Vác is egyaránt tizenkét pontot gyűjtött eddigi kilenc meccsén.
Az NB I góllövőlistáját Katarina Krpezs-Slezák vezeti 65 góljával.
A következő hazai bajnoki mérkőzését a Siófok ellen vívja az ÉRD, egyelőre ismeretlen időpontban, mert az eredeti kiírás szerint ezt a találkozót november 21-én rendezték volna, de a Kupagyőztesek Európa Kupájában 21-én és 22-én is a horvát ZRK Umag lesz Szabó Edináék ellenfele.
„Örülök a győzelemnek, mert ez a két csapat nagyon hasonló kaliberű, és ennek a meccsnek nagyon sok kimenetele lehetett volna. Örülök, hogy sokkal tudtunk nyerni és annak is, hogy ilyen jól játszott a csapat. Az döntött, hogy hazai pályán együtt akartuk ezt a győzelmet, nem engedtük, hogy az Újváros nyerjen. Nem gondoltam volna, hogy hét góllal nyerünk” – mondta el Kisfaludy Anett, aki remek védőmunkájával valósággal levette a pályáról a vendégek klasszisát, Bulath Anitát, majd a korábbi érdi, Kovács Anna is értékelt: „Nehéz mérkőzésre számítottunk, a védekezés nem úgy működött, ahogy kellett volna. Rendszeresen átjátszottak minket, támadásban is sok pontatlanságunk volt, amiből lerohanásgólokat tudtak szerezni. Nehéz volt a visszatérés, mivel a szívemhez közel van Érd, de félre tudtam tenni és csak a játékra koncentráltam” – jegyezte meg a kilenc gólig jutó Kovács Anna.
„Egy nagyon kemény csata volt, ami a stabil védekezésből ered. Kollektívan játszottak a lányok, abból jók voltak az egyéni teljesítmények – folytatta immár a csapat vezetőedzője, Szabó Edina. „Sokat dolgoztak ezért, sok energia, munka van benne, meg van az eredménye. Mindenki, aki pályára lépett jól játszott. Nem gondoltam volna, hogy hét gól lesz közte, de mindegy, hogy mennyi a különbség. Amikor átvettük a vezetést, akkor is visszajöttek, veszélyes volt, de utána még egyszer el tudtunk ugrani – ott kellett egy nagy erőt venni –, átlendültünk a holtponton, annak köszönhető, hogy a végjáték ilyen nagy különbségű győzelmet hozott” – tette hozzá az érdi szakvezető.
Kérdésünkre, hogy miért csak négy cserejátékos állt be Szabó Edina azt mondta: Jól mentek a lányok, nem éreztem, hogy szükség van cserélni, amikor éreztem, akkor cseréltünk, csak jobbszélen és beállóban nem. Külön öröm, hogy Szabó Laura is hozzá tudott tenni. Fontos, hogy ez a győzelem egy igazi csapatmunka volt, mert, ahogy az edzéseken dolgozik mindenki az látszik a mérkőzésen. Az edzésen kell csillogni és akkor ez az eredménye. Mireya González egész más sebességben játszott most, mint idáig, sok küzdelem van benne is, de most megértette, hogy ez miről szól, s meglátszott a játékán, de rajta kívül is sok jó teljesítmény volt.” – értékelt Szabó Edina.
Mi lett volna, ha?
Az életben és a sportban sem szokták használni a „Mi lett volna, ha?” – kifejezést, de az ÉRD–DKKA mérkőzésen a vendégeknél öt korábbi érdi játékos is be lett nevezve a keretbe, s Nick Viktória kivételével mind pályán is voltak: Oguntoye Viktória az első játékrészben remekelt, míg a másodikban Triffa Ágnes váltotta, Kovács Anna kilenc, Triscsuk Krisztina nyolc, Vincze Melinda két gólt szerzett, azaz a 26 vendég gólból 19-et korábbi érdiek szereztek. Mi lett volna, ha nem igazolnak el?
Kézilabda, NB I, Nők, 9. forduló
ÉRD – DUNAÚJVÁROSI KKA 33–26 (14–14)
ÉRD: JANURIK – Fekete B., KLIVINYI 6, Barján 1, KISFALUDY 4, M. GONZÁLEZ 6, Krpezs-Slezák 9 (3). Csere: Gridnyeva (kapus), SIGNATÉ 5, Szabó L. 2 (2), Takács K..
Edző: Szabó Edina
DKKA: Oguntoye – AZARI 4, KOVÁCS ANNA 9 (1), Bulath 2 (1), Takács D. 1, TRISCSUK 8, Vincze 2. Csere: Triffa (kapus), Szalai B., Kamper, Takács B.
Edző: Zdravko Zovko
Érd Aréna, 1700 néző. V: Bonifert, Oláh.
Az eredmény alakulása: 4. perc: 3–1. 11. p.: 4–5. 20. p.: 9–9. 26. p.: 11–12. 34. p.: 17–15. 40. p.: 20–18. 52. p.: 26–22. 57. p.: 31–24.
Kiállítások: 8, ill. 14 perc
Hétméteresek: 6/5, ill. 3/2
MESTERMÉRLEG
Szabó Edina: – Ez egy szép győzelem volt. Igazi csapatmunka.
Zdravko Zovko: – Gratulálok az Érdnek. A második félidőben nagyon jól játszottak. Sajnos mi csak negyvenöt percig játszottunk, az utolsó tizenötben pedig nem voltunk a legjobbak.