A magyar reformok működnek. A gazdaság élénkülése teszi lehetővé, hogy Érd 40 milliárd forintos támogatást kap az elkövetkező években a Modern városok program keretében – jelentette ki T. Mészáros András polgármester sajtótájékoztatóján.

 A városvezetői sajtótájékoztató meghívott vendége Tomka Lilla volt, aki a szeptember végén megalakult Ifjúsági Önkormányzat legutóbbi ülésén született döntésekről beszélt. A diákpolgármester elmondta, hogy az előírt határidőket betartva sikerült a diáktestületnek megszavaznia a költségvetést, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzatot is. Tomka Lilla hozzátette: nézeteltérések ugyan voltak az ülésen, azonban végül egyhangúlag fogadták el a tagok az előterjesztéseket.

T. Mészáros András polgármester Tomka Lilla szavaira reagálva azt mondta: büszke arra, hogy a diáktestület megkezdte munkáját a városban, és megismételte, hogy a városvezetés támogatja az ifjúsági önkormányzat munkáját.

A polgármester  emlékeztetett: Érd 40 milliárd forintos támogatást kap az elkövetkező években a Modern városok program keretében. Mint mondta: a gazdaság élénkülése teszi lehetővé a jelentős támogatást.  - 2010-ben Magyarország végre a saját kezébe vette a sorsát. Az elmúlt évek közös erőfeszítéseinek köszönhetően a magyar gazdaság mára újra növekedési pályára állt. Magyarország mindezt úgy érte el, hogy nemet mondott az IMF és az Európai Unió által javasolt, megszorításokon alapuló politikára – kezdte T. Mészáros András polgármester.

– Hazánk az elmúlt években a saját útját járta, a bankokat, a pénzügyi szolgáltatókat, a nagy multinacionális cégeket bevontuk a közteherviselés rendszerébe. Az eredmények igazolják, hogy a magyar reformok működnek. A magyar gazdaság 2010 tavasza óta majdnem 10 százalékkal nőtt. Hosszú évek óta először fordul elő, hogy a növekedés nem jár együtt eladósodással, vagyis nem külföldön felvett hitelekből nő a gazdaság. A nemzeti össztermék (GDP) 2014-ben 3,6 százalékkal bővült, amely a második legjobb eredmény volt az Európai Unióban.

– A magyar reformok működnek: ez abból is látszik, hogy gazdaságunk 2015 első félévében is az euróövezeti átlag több mint duplájával növekedett. Mindez éles ellentétben áll a korábbi időszakkal: a baloldali kormányzás alatt volt olyan év, amikor 7 százalékkal zsugorodott a nemzeti össztermék nagysága.

– A kormány társadalom alapegységeire, a családokra épül – folytatta T. Mészáros András polgármester. – Az Alaptörvény ezt úgy fogalmazza meg, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, a család pedig a nemzet fennmaradásának alapja. A családok támogatása a legjobb befektetés a jövőbe.

A polgármester arról is beszélt, hogy a kormánynak továbbra is elsődleges célja, hogy megvédje az állampolgárokat a bűnözőktől. – A büntetőpolitika liberalizálása nem vált be, ezért a Büntető Törvénykönyvet az elmúlt években többször jelentősen szigorítani kellett. Ennek megfelelően a magyar BTK ma már az Európai Unió egyik legszigorúbb törvénye. A bűnözőknek a börtönben a helyük – hangoztatta.

A devizahitelekről T. Mészáros András azt mondta: a szocialisták több százezer család otthonát sodorták veszélybe. – Miután a válság éveiben megugrottak a tartozások és a törlesztőrészletek, sok százezer magyar ember került kilátástalan helyzetbe. – Éppen ezért kellett végleg lezárni a lakossági devizahitelezés korszakát – mutatott rá.

– A KSH adatai szerint az elmúlt két évben 241 ezerrel csökkent a szegénységi kockázatnak kitettek száma. Az, hogy a magyar reformok működnek, minden magyar család számára jó hír. Azt jelenti ugyanis, hogy saját életében mindenki tehet egy lépést előre a következő években. A kormány jövőre vonatkozó ambícióik nagyok. – Nem egyszerűen még több munkahelyet akarunk, a teljes foglalkoztatottság a célunk: mindenkinek legyen munkája, aki dolgozni akar – tette hozzá a polgármester.

T. Mészáros András szólt a bevándorlás kérdéséről is. Mint mondta: e kérdésében a tét ma már Európa, az európai polgár életmódja, az európai értékek és nemzetek megmaradása vagy eltűnése, illetve felismerhetetlenségig történő megváltozása. Most már nem csupán az a kérdés, mi magyarok milyen Európában szeretnénk élni, hanem az, lesz-e egyáltalán mindaz, amit mi Európának nevezünk – zárta szavait a polgármester.