Ha manapság talán kevésbé, de annak idején a magyar zenének is komoly hatása volt a nemzetközi zenei életre. Többek között a bécsi klasszikusok, mint Haydn vagy Mozart műveiben is megjelennek magyar zenei motívumok. Például erről és sok más érdekességről is hallhattak azok, akik hétfő este ellátogattak a Zenei Könyvtár eseményére.

Minél távolabb tekintünk a múltba, az írásos emlékek hiánya annál inkább gátolja, hogy világos képet kapjunk a magyarság zenei történelméről. Az egyházi zene, a világi műzene, valamint a népzene ugyan párhuzamosan létezett egymás mellett, de sokszor nehéz megállapítani, hogy az egyes kifejezési formák közül melyik köthető igazán hazánkhoz.

Lehotka Ildikó a Zenei Könyvtárban működő Zenei Klub szakmai tanácsadója szintén erre kereste a választ A magyar zene hatása az európai műzenére című előadásában. Amint elmondta: ha a középkori vagy az azelőtti időszakra gondolunk, akkor két műfajt érdemes felidézni ami egyértelműen magyar és ami a klasszikus, komolyzenei szerzőket is megihlette. Az egyik az Ungaresca nevű táncfajta, mely kifejezetten hangszeres zene és nagyon kedvelt volt Európában, de Magyarországon kevéssé ismerik, a másik pedig a verbunkos zene, ami megihlette a zeneszerzőket.

A Zenei Klub következő eseménye 2016. február 11-én lesz, amikor egy igazi sztárvendéget köszöntenek, Baráti Kristóf Liszt Ferenc és Kossuth-díjas hegedűművészt, aki ígérete szerint jelenlegi hangszerét, az 1703-ban gyártott Stradivarit is magával hozza.