Több évtizedes hagyománya van Érden a nemzetiségi báloknak: a székely, rác és sváb lakosok büszkén öltik ilyenkor magukra népviseletüket, járják el hagyományos táncaikat, és viszik tovább nemzedékről nemzedékre szálló hagyományaikat.

Rozmaring és sramli
Nincsen sváb bál rozmaring nélkül: aki a mulatságra érkezik, azonnal tűzi is magára a svábok kedvelt növényét, ami a tisztaságot jelképezi, és a hagyomány szerint szerencsét és egészséget hoz. Mint Eszes Máriától, a Német Nemzetiségi Önkormányzat elnökétől – egyben a sváb bál főszervezőjétől – megtudtuk, a rozmaringot olyannyira becsben tartják, hogy a báli tombola fődíja is egy nagy bokor, cserépbe ültetett fűszernövény.
– A sváb bál jellegzetessége még a sramlizene, amelyre nemcsak a német nemzetiségűek tudnak nagyon jól mulatni: a ritmusos, fülbemászó és mulatós tánczene nagyon népszerű az érdiek körében. Nem véletlen, hogy báljainkra sok nem német nemzetiségű vendég is jegyet vált, hiszen mindig remek a hangulat – tette hozzá Eszes Mária.
A sváb nézőközönség ilyenkor magára ölti a trachtent, azaz a népviseletet, a nem nemzetiségi résztvevők pedig kaphatnak egy kis ízelítőt a hagyományos sváb dalokból, táncokból, hiszen a mulatságon rövid műsort adnak énekkarok, néptáncegyüttesek, a Marianum német nemzetiségi iskola diákjai, valamint – idén először – a szintén nemzetiségi Pumukli óvodába járó gyerekek is.
– Idén nem farsangi, hanem locsolóbált tartunk, április 2-án. Ennek oka, hogy az óvoda működtetésére tartalékolnunk kell forrásainkat, mivel az állami finanszírozás csak január végén érkezik meg. Az időpontot kivéve minden másban követjük a kialakult hagyományokat; természetesen idén is batyus bált rendezünk, azaz mindenki hozza magával az ételeket, italokat – jegyezte meg a nemzetiségi önkormányzat vezetője. Jellegzetes sváb báli étkeket ne keressünk az asztalon: sültek, sütemények kerülnek ilyenkor az abroszra.

Kosaras bál, székely módra
Harminchetedik esztendeje rendeznek kosaras (azaz batyus) székely bált Érden. Régi barátok, ismerősök találkoznak itt évente; táncolnak, beszélgetnek, és megkínálják egymást az otthonról hozott finomságokkal.
– Farsang idején fánkot, vagy, ahogy mi, bukovinaiak hívjuk, pumpuskát sütnek az asszonyok, de mivel ez csak frissen, melegen jó, batyus bálra nemigen alkalmas. Sülteket, édességeket hoznak magukkal a vendégek, és az asztaltársaság megosztozik a finom falatokon. Körbe kínálgatni nem szokás, de a táncosukat a hölgyeknek illik az asztalukhoz invitálni, és megkínálni az otthonról hozott finomsággal – tudtuk meg Domokos Gyulától, az Érdi Bukovinai Székely Egyesület elnökétől, aki felidézte a régi farsangi hagyományokat is:
– Annak idején Bukovinában három napig, farsang utolsó vasárnapjától kedd éjfélig tartott a mulatság; a bíró a botjával megveregette a táncterem mestergerendáját, így jelezte, hogy a farsangnak vége, kezdődik a böjt. Ma már sem mi, vendégek, sem pedig Illés Anti bonyhádi zenekara nem bírná három napig, de ha csak egy este is, jót mulatunk – tette hozzá az egyesület elnöke, akitől megtudhattuk azt is, hogy a hagyományokhoz híven idén is a Bukovinai Székely Népdalkör nyitja meg a bált: az utolsó dalnál összekapaszkodnak, táncba fognak, ekkor kapcsolódhat be a közönség is.
– A székely kosaras bálnak több évtizedes hagyománya van – Kóka Rozália honosította meg Érden a ’70-es években, amikor még nemigen tartottak nemzetiségi bálokat – így nagyon sok olyan visszajáró vendég van, aki nem bukovinai székely, illetve nem Erdélyből települt át, csak éppen kedveli a mulatságunkat. Természetesen idén is a Szepes Gyula Művelődési Központ előcsarnokában bálozunk, a kis termekben pedig a népdalkör, illetve a különböző csoportok foglalhatnak helyet. Általában százötvenen-kétszáz vendég jön el, hogy velünk mulasson – tette hozzá Domokos Gyula.
Az idei februrár 6-i bálban is szeretettel látnak mindenkit, a jegyek 3500 forint/fő áron, elővételben kaphatók.