Hétfőn a magyar nyelv és irodalom, valamint a magyar mint idegen nyelv írásbeli vizsgájával megkezdődik az idei tanév május-júniusi érettségi időszaka, amelyben mintegy 112 ezren adnak számot tudásukról.

Érden mindhárom középiskolában lehet középszintű vizsgát tenni, a kihelyezett emelt szintű vizsgaközpontnak a Vörösmarty Mihály Gimnáziumot jelölték ki, így függetlenül attól, hogy ki melyik iskola tanulója volt, emelt szinten a VMG-ben fog vizsgázni.

Ebben a vizsgaidőszakban lép életbe az a szabály, amely szerint a középiskola elvégzését közvetlenül követő érettségi időszakban a vizsgák megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat teljesítésének igazolása. Ha a vizsgázó ezt a feltételt nem teljesíti, akkor nem kezdheti meg az érettségit.

A magyar nyelv és irodalom vizsgatárgy középszintű írásbeli vizsgája 240 percig tart. A vizsgázóknak két feladatlapot kell kitölteniük: a szövegértési feladatokra 60 perc, a szövegalkotási feladatok megoldására pedig 180 perc áll a rendelkezésükre.

A diákok először a szövegértési feladatokat oldják meg, és csak e feladatlapok beadása után kezdhetik meg a szövegalkotási feladatlap kitöltését.

A vizsgázók a szövegértési feladatlapon belül tetszésük szerint oszthatják meg a rendelkezésükre álló időt az egyes feladatok között és azok megoldásának sorrendjét is meghatározhatják.

A szövegértési feladat szövege általában egy esszé, ismeretterjesztő céllal íródott tanulmány, publicisztikai mű egésze vagy részlete. A feladatok megoldása általában a kérdésre adott válasz szöveges kifejtése, esetenként megadott válaszvariációk közötti döntés.

A szövegalkotási feladatlap esetében a vizsgázó három eltérő típusú, műfajú és témájú szövegalkotási feladatból választ egyet. A diák által választott feladat megoldásának elvárható terjedelme 500-1500 szó.
A magyar nyelv és irodalom tárgy emelt szintű írásbeli vizsgája 240 perces. Az írásbeli egy nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorból és három különböző szövegalkotási feladatból tevődik össze. A vizsgázók szintén a tetszésük szerint oszthatják meg az egyes feladatok között a rendelkezésükre álló időt, és azok megoldásának sorrendjét is meghatározhatják.

A nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor egy alkotáshoz kapcsolódik. A nyelvi és az irodalmi műveltséget vizsgáló kérdések aránya hozzávetőlegesen 40-60 százalék. A három szövegalkotási feladat különböző témákról adott szempontú és műfajú önálló szöveg alkotását írja elő.

Az írásbeli feladatok megoldásakor közép- és emelt szinten is lehet helyesírási szótárt használni, ebből vizsgacsoportonként legalább négy példány szükséges. A szótárról a vizsgát szervező intézmény gondoskodik.
Az idén május 2. és június 24. között a középiskolákban (a húsz kormányhivatal szervezésében) 1161 helyszínen zajlanak az érettségi vizsgák.

Az érettségizők közül csaknem 76 ezren tesznek ebben a vizsgaidőszakban “rendes” érettségit, azaz szerezhetnek érettségi bizonyítványt. Rajtuk kívül – a vizsgarendszer által nyújtott lehetőségekkel élve – mintegy 36 ezren tesznek legalább egy tárgyból valamilyen fajta érettségit.

Az írásbelik május 2-ától május 24-éig tartanak. Az emelt szintű szóbeli vizsgák kezdő időpontja június 2., a végső időpontja június 9., a középszintű szóbeli vizsgák június 13. és 24. között lesznek.

A jelentkezők együttesen több mint 411 ezer vizsgát tesznek majd le. (Érettségi bizonyítványaikba és tanúsítványaikba további csaknem 38 ezer korábban megszerzett érettségivizsga-eredmény kerül majd várhatóan be.)
Az érettségik kedden a matematika írásbelikkel folytatódnak.