Összetartozunk. Határtalanul.
2016. június 4-én 17 órakor tartották a városi megemlékezést a Nemzeti Összetartozás Napján a Kutyavári országzászlónál.
Az 1920. június 4-én aláírt szerződés következményeként Magyarország elvesztette területének kétharmadát és lakosságának a felét. Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította ezt a napot a Nemzeti Összetartozás Napjává.
A megemlékezésen köszöntőt mondott T. Mészáros András, Érd Megyei Jogú Város polgármestere, majd ünnepi beszédet tartott Pergel Antal történész.
T. Mészáros András polgármester megemlékező beszédét teljes egészében olvashatják:
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Emlékező Közösség! Kedves Barátaim!
Az összetartozás napja van ma. Összetartozunk. Határtalanul. A fájdalom – az egyéni és közösségi fájdalom -, amit érzünk, magyarságunk, magyar sorsunk része. Aki ezt nem érzi, önmagát rekeszti ki ebből a közösségből. Aki nem érzi ezt a fájdalmat, aki nem ehhez méri múltunkat s az e múltban gyökeret verő jövőt – az semmit nem érez a magyarság iránt.
Kell-e ezt magyarázni?
Pozsony: ahol egykor királyainkat koronázták.
Kolozsvár: ahol Corvin Mátyás született.
Arad: vértanúink emlékhelye.
Nagybánya: ahol Ferenczy Károly, Hollósy Simon, Réti István, Thorma János és Iványi-Grünwald Béla megalapították a modern magyar festészet szülőhelyét, a nagybányai festőiskolát.
Fehéregyháza: ahol Petőfi Sándor életét áldozta a magyar szabadságért.
Nagyszalonta: ahol Arany János született.
Érmindszent: ahol Ady Endre született, és
Nagyvárad: ahol alkotott.
Farkaslaka: Tamási Áron szülőföldje.
Kassa: ahol Márai Sándor világra jött.
És ki-ki, bátran folytathatná a sort.
Ez a mi soha nem múló fájdalmunk. És ez Európa soha nem feledhető szégyene. Európáé, amely nem tanul a múltból. Mi azonban megtanultuk a leckét. Ezért ma, amikor Európa ostoba, önző és vak vezetői ismét saját diktátumukat akarják ránk kényszeríteni, nem hátrálunk meg.
Nem hátrálhatunk: Nem, nem, soha!
Nem engedhetünk! Nem, nem, soha!
Mert igazunk van, és az igazságot nem lehet véka alá rejteni. Ahogy Babits írta Trianonról:
…
A haza, a haza egyenlő volt mindig
ezer év óta már, és mindig az marad,
mert nem darabokból összetákolt darab:
egytest a mi hazánk, eleven valami!
Nem lehet azt csak úgy vagdalni, toldani!
Isten, áldd meg a magyart!
Fotók: Boros Sándor