Összetartozunk. Határtalanul.

2016. június 4-én 17 órakor tartották a városi megemlékezést a Nemzeti Összetartozás Napján a Kutyavári országzászlónál.

Hasonló tartalmaink:

Az 1920. június 4-én aláírt szerződés következményeként Magyarország elvesztette területének kétharmadát és lakosságának a felét. Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította ezt a napot a Nemzeti Összetartozás Napjává.

A megemlékezésen köszöntőt mondott T. Mészáros András, Érd Megyei Jogú Város polgármestere, majd ünnepi beszédet tartott Pergel Antal történész.

T. Mészáros András polgármester megemlékező beszédét teljes egészében olvashatják:

 

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Emlékező Közösség! Kedves Barátaim!

Az összetartozás napja van ma. Összetartozunk. Határtalanul. A fájdalom – az egyéni és közösségi fájdalom -, amit érzünk, magyarságunk, magyar sorsunk része. Aki ezt nem érzi, önmagát rekeszti ki ebből a közösségből. Aki nem érzi ezt a fájdalmat, aki nem ehhez méri múltunkat s az e múltban gyökeret verő jövőt – az semmit nem érez a magyarság iránt.

Kell-e ezt magyarázni?

Pozsony: ahol egykor királyainkat koronázták.

Kolozsvár: ahol Corvin Mátyás született. 

Arad: vértanúink emlékhelye.

Nagybánya: ahol  Ferenczy Károly, Hollósy Simon, Réti István, Thorma János és Iványi-Grünwald Béla megalapították a modern magyar festészet szülőhelyét, a nagybányai festőiskolát.

Fehéregyháza: ahol Petőfi Sándor életét áldozta a magyar szabadságért.

Nagyszalonta: ahol Arany János született. 

Érmindszent: ahol Ady Endre született, és

Nagyvárad: ahol alkotott. 

Farkaslaka: Tamási Áron szülőföldje.

Kassa: ahol Márai Sándor világra jött.

És ki-ki, bátran folytathatná a sort.

 

Ez a mi soha nem múló fájdalmunk. És ez Európa soha nem feledhető szégyene. Európáé, amely nem tanul a múltból. Mi azonban megtanultuk a leckét. Ezért ma, amikor Európa ostoba, önző és vak vezetői ismét saját diktátumukat akarják ránk kényszeríteni, nem hátrálunk meg.

Nem hátrálhatunk: Nem, nem, soha!

Nem engedhetünk! Nem, nem, soha!

Mert igazunk van, és az igazságot nem lehet véka alá rejteni. Ahogy Babits írta Trianonról:


A haza, a haza egyenlő volt mindig
ezer év óta már, és mindig az marad,
mert nem darabokból összetákolt darab:
egytest a mi hazánk, eleven valami!
Nem lehet azt csak úgy vagdalni, toldani! 

 

Isten, áldd meg a magyart!

Fotók: Boros Sándor

Címkék