Az Eötvös Loránd Tudományegyetem társadalom-földrajzi tanszékének diákjai terepgyakorlaton vehettek részt a Magyar Földrajzi Múzeumban. Ezalatt a hallgatók megismerhették a múzeum földrajztudományi értékeit, miközben segítettek az ott található hagyatékok feldolgozásában.

A program kezdeményezője, Lendvai Timár Edit lapunknak elmondta, hogy 2015-ben kezdődött az együttműködés az ELTE és a Magyar Földrajzi Múzeum között, ám a partnerség igazán erre az esztendőre forrta ki magát, hiszen idén már nyolc egyetemista vett részt a terepgyakorlaton, amely mindkét fél számára jelentős előnyökkel járt.

-         A diákok feltérképezhették a múzeum minden szegletét; a kiállításokon keresztül megismerhették a múzeum földrajztudomány történeti értékeit, amire rá is csodálkoztak, mert nem tudták korábban, hogy mit őriz az intézményünk – mondta lapunknak Lendvai Timár Edit.

-          Kezükbe vehettek és megismerhettek eredeti földrajztudósoktól származó tárgyakat és dokumentumokat. Olyan emberek emlékeit, akikről korábban csak az iskolapadban hallottak, akiknek a munkásságukból vizsgáztak. Most mindez megelevenedett számukra, ami igen hasznos a későbbi tanulmányaikat illetően – magyarázta Lendvai Timár Edit.

A Magyar Földrajzi Múzeum is nyer a terepgyakorlattal, hiszen a fiatalok a nyilvántartásban segítettek. Több ezer tételből álló hagyatéki dokumentumot néztek át, és az azokban szereplő forrásanyagokat vitték fel a számítógépes adatbázisba. Lendvai Timár Edit elmondta, hogy a diákok munkája azért volt rendkívül hasznos, mert munkájukat szakértő szemmel tudták elvégezni, hiszen az adott életműveket már ismerték tanulmányaikból. Így az általuk elkészített listákat a múzeum a későbbiekben a lehető legjobban fel tudja használni.

-         A főként másodéves hallgatókból álló csoportok Bulla Béla és Cholnoky Jenő földrajztudósok hagyatékait dolgozták fel. Az utolsó feljegyzést, papírt és fényképet is listába szedték. Mendöl Tibor földrajztudós, geográfus baltikumi 1924-es expediciójának hagyatékát dolgozták fel, de besegítettek a térképtudományi gyűjtemény feldolgozásában is – mutatott rá a terepgyakorlat vezetője.

Lendvai Timár Edit hozzátette, hogy a terepgyakorlaton készült listákat szeretnék publikálni a Földrajzi Múzeumi Tanulmányok (a Magyar Földrajzi Múzeum saját időszaki kiadványa – a szerk.) következő számában, amivel elősegítik az intézményhez forduló kutatók munkáját, akik a nyilvántartások alapján azonnal láthatják, hogy melyek azok a forrásértékű anyagok amelyek elérhetőek az érdi múzeumban.

-         A diákok által származó visszajelzések és kiállítás kritikák számunkra is fontosak, hiszen a fiatalos szemlélet az innovatív látásmód a későbbiekben a kiállításainkban is megjelenhetnek – zárta szavait Lendvai Timár Edit.

Sárdi Gyula az ELTE földrajz szakos másodéves hallgatója terület és településfejlesztő szakirányon.  A fiatalember az Érdi Újság kérdésre elmondta, hogy azért jelentkezett a terepgyakorlatra, mert fontos számára, hogy meglássa az embert a tudomány mögött, s ezzel a munkával megismerhette az akkori kor sajátosságait. – Lassan azt mondhatom, hogy jobban ismerem az akkori földrajzprofesszorok családfáját, mint a sajátomat. Azért volt jó ez a munka, mert olyan dolgokkal ismerkedhettünk meg, amit az iskolában nem tanultunk. Itt a gyakorlati tudást sajátíthattunk el, ami sokszor fontosabb, mint az elmélet – magyarázta Sárdi Gyula.

A múzeum és az ELTE közötti együttműködés ősszel folytatódik egy speciálkollégium formájában, illetve jövő nyáron ismét várják a hallgatókat terepgyakorlatra.