Átfogó vízrendezési tanulmány készül Érd felszínivíz-elvezetésének helyzetéről. A dokumentumot a múlt csütörtöki rendkívüli közgyűlést követően ismertették az Érd és Térsége Szennyvízelvezetési és Szennyvíztisztítási Önkormányzati Társulás által szervezett konzultáción.

Mint elhangzott, a tanulmány megállapításaira épülnek azok a vízjogi és kiviteli tervek, amelyek alapján hosszú távon megoldhatóvá válik Érd vízelvezetése. Készítői nemcsak egy-két évre, hanem évtizedekre meghatározzák az elvégzendő feladatokat, és konkrét javaslatokat adnak a szükséges beavatkozásokra, az üzemeltetési, karbantartási feladatok hatékonyságának növelésére, és közreműködnek abban is, hogy a tervek megvalósításához szükséges engedélyeket megszerezze az önkormányzat – mondta köszöntőjében Nagy László, a tervezői konzorcium képviselője.

Istók Balázs mérnök, a modell ismertetője lapunknak elmondta: tanulmányukban az érdi vízelvezető hálózat 102 kilométerét (azaz csaknem teljes hosszát) mérik fel és modellezik. Kimutatják, hol vannak a problémás pontok, ez alapján a tervezők új szakaszokat, bővítéseket terveznek.

– Ezt követően mi modellszámítások segítségével megvizsgáljuk, hogy a tervezett változtatásokkal megoldhatók-e a kimutatott problémák – magyarázta Istók Balázs. Mint mondta, a tanulmányt az Érd MS 2016 konzorcium készíti; a munka év elején kezdődött és december 15-ig fejeződik be.

Hogy mi szükség van a tanulmányra, illetve a város vízelvezetésének átfogó megoldására, az mindenki számára világos lehet, aki egy-egy felhőszakadás közben, illetve után járt már az érdi utcákon. Ráadásul, ahogy Kovács Péter Barna, a csatornatársulás projektvezetője zárszavában hangsúlyozta: amíg a vízelvezetési problémákat nem oldja meg a város, addig megfontolandó, hogy szabad-e további útfelületeket burkolni, ezzel a mélyebben fekvő részeken újabb problémákat okozni.

– A vízelvezetés a további városfejlesztés alapja, és nemcsak az utak, egyéb felületek aszfaltozása, hanem a közösségi közlekedés átalakítása is ennek függvénye – fogalmazott a projektvezető. Simó Károly alpolgármester lapunknak elmondta: a város felszínivíz-elvezetésének kiépítése körülbelül huszonöt-harmincmilliárd forintba kerül.

– Ennek az összegnek a tíz százaléka már most rendelkezésre áll a Modern Városok Program keretéből, hisz a legelső projekt, ami ebből elindulhatott, az a Keleti Vízgyűjtő 2,4 milliárdos projektje, amelynek munkálatai hamarosan megkezdődnek. További forrásokat szeretnénk megszerezni a kormánytól, hogy legalább a problémás területek 20 százalékát megoldjuk a következő években. A továbbiakra nézve meg kell határozni, melyek azok a lokális pontok, ahol a legtöbb kellemetlenséget okozzák az esőzések, illetve a tervezett egyéb beruházások (pl. áruház építés) miatt mely helyeken várható hasonló probléma – mutatott rá az alpolgármester, aki kérdésünkre elmondta: a legproblémásabb területek a Riminyáki út alsó szakaszán, a Szent István úton, a Zámori út környéki madaras nevű utcáknál, valamint a Sulák-patak mentén találhatók.

– Az itt jelentkező gondokat ismerjük. Vannak azonban olyan városrészek, ahol a probléma szabad szemmel még nem látható, ám a tanulmány kimutatta: ha a jelenlegi tendencia folytatódik, ezeknél szintén kritikussá válik a helyzet. A célunk ezen területek feltérképezése. A következő két ütem, azaz a nyugati és a középső rész koncepciója kezd összeállni: ha a kormánydöntés megszületik a pénzügyi forrásokról, eldől, mennyi pénzt fordíthatunk e komoly problémák megoldására – zárta szavait Simó Károly.