Csaknem százszázalékos feldolgozottság mellett a népszavazáson részt vevők 98,3 százaléka, 3 233 536 ember utasította el a migránsok kényszerbetelepítését. A referendum ennek ellenére jogilag érvénytelen volt. Érden 42,5 százaléka ment el voksolni a választásara jogosult felnőtteknek, közülük 98,5 százalék mondott nemet a kötelező kvótára.

T. Mészáros András polgármester hétfőn azt mondta, hogy soha még kormány mellett nem állt ekkora támogatás. Az érvényesen szavazók 98,3 százaléka, 3 233 536 ember mondott nemet arra, hogy „az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését”.  A polgármester ugyanakkor sajnálta, hogy a referendum jogilag érvénytelen lett, mert csak a választók 43,31 százaléka járult az urnákhoz, míg az érvényességhez 50 százalék + 1 érvényes szavazat kellett volna. Annak viszont örült, hogy az érdiek hasonlóan teljesítettek, mint az országos átlag, hiszen 42,55 százalék volt a részvételi arány.

T. Mészáros András megköszönte a megjelenését annak a több mint, huszonkétezer embernek, aki vasárnap úgy döntött, hogy elmegy a népszavazásra, függetlenül attól, hogy hogyan szavazott.

„ A kampányunk jó hangulatú volt, minden esetben, amikor az emberekkel találkoztam akár az utcán, akár a piacon, vagy a művelődési központban, valamennyien meg voltak győződve arról, hogy nem szabad hagyni a betelepítést – magyarázta a polgármester. Arról, hogy miért nem érte el az 50 százalékos küszöböt a részvételi arány, T. Mészáros András úgy vélekedett, hogy az emberek nem érezték közvetlen a bőrükön a tétet. „Régen volt már Öszöd, régen volt már, amikor a Keleti pályaudvarnál gyülekeztek a migránsok. Ahogy rend lett az országban, úgy az emberek már nem érezték olyan fontosnak, hogy elmenjenek a népszavazásra” – mondta. A magyar választópolgárok ugyanakkor egységesebben foglaltak állást, mint 1997-ben, amikor a NATO, vagy 2003-ban, amikor az EU-s tagságunkról kellett dönteni. Az előbbi esetben a résztvevők 85 százaléka (3 344 131 fő), az utóbbiban 84 százaléka (3 056 027 fő) támogatta a belépést, miközben a részvételi arány 49, illetve 45,5 százalék volt. Azaz többen mondtak nemet a kvótára, mint igent az Európai Unióra.

Az érdi választási adatokról Mecsériné Dr. Szilágyi Erzsébet jegyző elmondta, hogy a névjegyzékbe vett 52.465 választópolgárból 22.322-en mentek el voksolni október 2-án. Ebből 20.574 érvényes szavazat született, 1717 esetben pedig érvénytelen szavazás történt. Az érvényes voksok közül 20.278-an nemmel, igennel pedig 296-an szavaztak.  A városban 48 szavazókör volt, valamennyiben törvényesen és zökkenőmentesen zajlott a népszavazás – mondta a jegyző.

A vasárnapi kvótanépszavazás elérte a célját, Magyarország döntött – értékelt Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn, napirend előtt a parlamentben.„A cél az volt, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba, tisztázzuk, mit akarnak a magyarok a tömeges migráció ügyében” – mondta a kormányfő, jelezve, hogy több mint 3 millió 282 ezer ember ezt elutasította.

A miniszterelnök szerint a népszavazás volt az egyetlen becsületes megoldás arra, hogy a magyarok döntsenek arról, kik élhetnek az ország területén. Kik élhetnek Magyarország területén? Ki döntsön erről? Brüsszel vagy Budapest? – tette fel a kérdést a kormányfő, jelezve, ezt kellett a népszavazáson eldönteni. Orbán Viktor miniszterelnök szerint a vasárnapi kvótareferendumon a magyarok történelmet írtak.

Egymillióval több magyar választópolgár szavazott bizalmat a kormány álláspontjának a vasárnapi kvótareferendumon, mint amennyivel 2014-ben hatalmazták fel kormányzásra az emberek a Fidesz-KDNP-t – mutatott rá Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn, az Országgyűlésben.

A kormányfő napirend előtt kijelentette: vannak, akik megpróbálják semmibe venni 3,3 millió ember akaratát, szerinte azonban egyetlen becsületes magyar választott képviselő sem hagyhatja, hogy ezt az akaratot bárki felülírja.

Közjogi értelemben ugyan nem kötelezi az Országgyűlést a népszavazás eredménye – jegyezte meg -, de a Ház érvényt szerezhet annak, ezért kezdeményezi az alaptörvény módosítását.