A hazánkban költő madarak 80 százaléka a hideg beköszöntével táplálékban gazdag telelőhelyre költözik, és csak tavasszal tér vissza hozzánk. Ám erre a közel fél évre nem tévesztjük őket szem elől, ha tehetjük “elkísérjük” őket! 

Segítsen, hogy még jobban megismerjük a vándorutat, amit bejárnak, hogy hatékonyabb nemzetközi védelmi programot dolgozhassunk ki!

A madárvonulás mindig is foglalkoztatta az  emberiséget, Arisztotelész úgy tartotta, hogy a kakukkok ősszel karvallyá változnak, a kerti rozsdafarkúak pedig vörösbeggyé a fecskék pedig a telet dermedt állapotban, az iszapban töltve vészelik át.

A kutatómunkának köszönhetően ma már pontosan tudjuk, hogy egyes fajok hol töltik a telet. Az 1800-as évek végén Dániában kifejlesztett madárgyűrűzés kezdete óta eltelt több mint 100 év, ez alatt rengeteget fejlődött a madárgyűrűzések módszertana, a madárészlelések rögzítésének és elemzésének módja. Az MME Madárgyűrűzési Központban 312 vizsgázott gyűrűző van regisztrálva, akik madarászok vagy természetvédelmi szakemberek, ők általában önkéntes alapon segítik a vonuló madarakkal kapcsolatos kutatást.

A nyomukban járunk: A gyűrűzés mellett a néhány egyedre felszerelt műholdas jeladók által tudunk betekintést nyerni vonuló madaraink életébe: útvonalukról, pihenő- és telelőterületeikről, aktuális pozíciójukról, magasságukról, repülési irányukról kaphatunk adatokat műholdas kommunikáció segítségével.
A technológiai fejlődésnek hála mára már olyan napelemmel ellátott, miniatűr jeladók állnak rendelkezésünkre, melyeket a madár hátára szerelve, az állatot a természetes mozgásában nem akadályozva tudjuk megfigyelni.

Miért kell őket “elkísérni”? 
A sok adat begyűjtése azért fontos mert mozgásukat a lehető legrészletesebben megismerve lehet csak feltérképezni a rájuk leselkedő veszélyeket, és ezek ismeretében kidolgozni egy hatékony védelmi programot. Például sok jeladós madarunk lett már áramütés áldozata. A nyomkövetés haszna itt abban nyilvánul meg, hogy a jelölt madarak útjai kirajzolják azokat a területeket, amelyekre a szigetelési munkákat koncentrálni kell. Ugyanezen adatok segíthetnek például a szélerőművek helyének megtervezésekor is.

Határtalan összefogás

A vonuló madarak hatékony védelme határokon átívelő közös munka, hiszen a hazánkban  fészkelő madarak egy jó része másik országban telel, míg a tőlünk északabbra található országok madarai számára pedig Magyarország jelenti a hideg évszakban az úti célt. Éppen ezért az MME számos nemzetközi együttműködés résztvevője:

• ​Fellépünk a mediterrán madármészárlás ellen! A nemzetközi ernyőszervezet, a BirdLife International szakmai fórumain rendszeresen részt veszünk, és magyar nyelvű információs cikkekkel tájékoztatjuk a hazai közönséget.
• A vonuló madarak mérgezése ellen fellépő és európai akcióterven dolgozó munkacsoport szakértő résztvevőiként szakmai anyagokat állítunk össze.
• Ragadozóvédelmi programjaik kapcsán a Grúz Madárvédelmi Szervezetet (SABUKO) pénzügyileg is támogatjuk, folyamatos velük a szakmai együttműködés.
• A szalakóták és kék vércsék védelme kapcsán együttműködésünk van Szerbiával, Bulgáriával, Romániával, Ciprussal és Izraellel.

Az információ kezelése

A vonuló madarak védelme rendkívül összetett feladat: terepi munka és a nemzetközi összefogás mellett a több ezer adat elemzésére alkalmas adatbázisok és szoftverek fejlesztése is szükséges hozzá.

Csatlakozzon hozzánk, járjunk együtt a madarak nyomában! 1000 forinttal a monitoring munkához elengedhetetlen adatbázisok kezeléséhez, fejlesztéséhez, 2000 forinttal a vonuló madarak gyűrűzéséhez szükséges terepi munkavégzéshez, 5000 forinttal pedig a műholdas jeladók beszerzéséhez, felszereléséhez és az adatok feltöltésére és megjelenítésére alkalmas jeladosmadarak.mme.hu/  oldal üzemeltetéséhez járulhat hozzá.