Már csak néhány nap és itt az év vége. Érden az elmúlt 12 hónapban számtalan esemény, fejlesztés, rendezvény volt. December 31-ig minden nap bemutatunk egy hónapot, vagyis visszatekintünk 2016-ra.  Karácsonykor május, június és július híreit összegezzük.

Elballagtak a végzős tanulók májusban a város három középiskolájából. Összesen 414 végzős, tizenkettedik évfolyamos diák búcsúzott az iskolától. A Gárdonyi Géza Általános Iskola és Gimnáziumban, valamint a Kós Károly Szakképző Iskolában délelőtt, míg a Vörösmarty Mihály Gimnáziumban délután tartották a ballagási ünnepséget.

Elballagtak az Érdi Gárdonyi Géza Általános Iskola és Gimnázium végzős tanulói. Az intézménynek idén 56 fiatal intett búcsút. Ahogy azt az iskola igazgatója, Pintérné Bernyó Piroska elmondta: a diákok egész héten nagy várakozással álltak az ünnepség előtt.

A Kós Károly Szakképző Iskolában is délelőtt tartották meg a ballagási ünnepséget. Idén 11 osztály, közel 200 tanulója intett búcsút az intézménynek. Dózsa Lajos, az iskola megbízott igazgatója beszédében jó tanácsokkal indította útjára a végzős tanulókat.

A Vörösmarty Mihály  Gimnáziumban délután tartották meg a ballagási ünnepséget, ahol 5 párhuzamos osztály, 160 diákja búcsúzott az intézménytől.

***

Idén tizenharmadik alkalommal rendezték meg a Születés Hete országos szakmai, kulturális és tájékoztató rendezvénysorozat. Érd 2010-ben csatlakozott a rendezvényhez, amely ismét érdekes és hasznos programokkal várta az érdeklődőket a Kötelék – Érd térségi Közösség a Családokért elnevezésű csoport szervezésében.

A Fészek Gyermekvédő Egyesület székhelyén várták az érdeklődőket. Bognár Krisztina védőnő, szoptatási és hordozási tanácsadó elmondta, hogy azért szervezik meg ezt a programot, hogy a várandós kismamák hiteles információkhoz jussanak a gyermekvárással, a szüléssel és a szoptatással kapcsolatban. És ezáltal közelebb kerüljenek a szülés, a születés csodájához – tette hozzá a védőnő.

Napjainkban már nem csak könyvekből, hanem az internetről is tájékozódhatunk a témában, de az információk halmazából nehéz eldönteni, hogy melyek a megfelelőek az egyes esetekben. Ezért is fontos, hogy az ilyen rendezvényeken független szakértők véleményét meghallgassuk.

Az idei Születés hete rendezvényen egy komplex előadássorozat várta  a kismamákat, ugyanis a család egységét igyekeztek minden szempontból körbejárnia  szervezők. Csörgőné Polgár Andrea perinatális tanácsadó tartott előadást az Apává válásról, majd Dr. Kun Judit Gabriella orvos az újszülött valódi igényeiről, végül Német Mónika bába a természetes szülés testi-lelki folyamatairól.

A Kötelék – Érd térségi Közösség a Családokért elnevezésű csoport nem csak Érden rendezi meg a születés hetét, hanem Tárnokon és Százhalombattán is.

***

Letették az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium új tornacsarnokának alapkövét. A tornaterem alkalmas lesz mindenféle teremsportra és a mindennapos testnevelés órák megtartására úgy, hogy egyszerre akár két osztály is edzhet. A diákok pedig a 2016/2017-es tanévben már használatba is vehetik. 

A Kormány elfogadta a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Programot, amely Budapest agglomerációs körzetében és a hátrányos helyzetű térségekben köznevelési infrastruktúra-bővítő beruházások megvalósítását irányozza elő. Ennek a programnak köszönhetően Érden a Vörösmarty Mihály Gimnázium új tornatermet kap.

Az ünnepélyes alapkőletételen jelen volt az érdi városvezetés mellett dr. Boros Anita vagyongazdálkodásért felelős helyettes államtitkár, Dr. Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár, országgyűlési képviselő, valamint Pölöskei Gáborné, KLIK elnök is.

***

2016. június 4-én 17 órakor tartották a városi megemlékezést a Nemzeti Összetartozás Napján a Kutyavári országzászlónál.

Az 1920. június 4-én aláírt szerződés következményeként Magyarország elvesztette területének kétharmadát és lakosságának a felét. Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította ezt a napot a Nemzeti Összetartozás Napjává.

A megemlékezésen köszöntőt mondott T. Mészáros András, Érd Megyei Jogú Város polgármestere, majd ünnepi beszédet tartott Pergel Antal történész.

***

Ismét kapnak babacsomagot az érdi újszülöttek családjai. Az elmúlt hónapokban közbeszerzési problémák miatt szüneteltetetni volt kénytelen az önkormányzat ezt a 2007-ben indult kezdeményezést. A babacsomagot visszamenőleg is megkapják a szülők – jelentette be a polgármester.

Négy hónap szünet után ismét kapnak babacsomagot az önkormányzattól az újszülöttel bővült érdi családok – jelentette be T. Mészáros András mai sajtótájékoztatóján. A polgármester elmondta: közbeszerzési problémák miatt kénytelenek voltak szüneteltetni ezt az igen népszerű, a bővülő családok megsegítését szolgáló kezdeményezést – emiatt több jelzés is érkezett az önkormányzathoz. Az ízlésesen összeállított kelengye többek közt jó minőségű ruhácskákat, illetve ágyneműt, és a mindennapi babaápoláshoz szükséges termékeket tartalmaz.

– Természetesen nemcsak a nyáron világra jövő babák, jobban mondva szüleik kapják meg ezt a huszonötezer forint értékű ajándékot, hanem a februártól mostanáig születettek is, visszamenőleg – hangsúlyozta a polgármester, aki kérdésünkre elmondta azt is: évente mintegy 400-450 érdi illetőségű csecsemő születik, ennyi babacsomagot osztanak ki 2007 óta minden esztendőben.

– A csomag összeállítója figyelemmel lesz arra is, hogy a megajándékozott melyik hónapban született, és remélhetőleg a méretkülönbségekből adódó esetleges cserékre is lesz lehetőség – mondta még a polgármester, aki sajtótájékoztatóján nemcsak a kisbabás családok, hanem a civil szervezetek támogatásáról is szót ejtett. 2015-ben az önkormányzat természetvédelmi és környezetvédelmi alapja egymillió forintos lehetőséget kapott pályázat kiírására; az egészségügyi, valamint a szociális keret 750-750 ezer forint volt, míg a kulturális bizottság tagjai négymillió forintot osztottak szét az elmúlt esztendőben a beérkezett pályázatok alapján. A közrendvédelemre ötszázezer forint jutott, a sport- és ifjúsági keret hárommillió forint volt.

– Mindösszesen tízmillió forintot költöttünk különböző civil szándékok megvalósítására. Ez az összeg az idei költségvetésben is szerepel, és a következőkben is tervezzük. A bizottságok már kiírták a pályázatokat, ezek a helyi sajtóban nyomon követhetők, és várják a beérkező pályamunkákat – hangsúlyozta T. Mészáros András, aki nemcsak a város, hanem az ország költségvetéséről is szót ejtett. Mint mondta, a jövő évi büdzsében az ideinél is több forrás jut beruházásokra.

– Ez biztató, hiszen a Modern Városok Programja keretében a jövő esztendőben mintegy húszmillió forintot szeretnénk beruházásokra költeni, és nagyon örülünk annak, ha ez a költségvetésben rendelkezésre fog állni. Reméljük, hogy mindazok a tervek, amelyeket – többek közt egy keddi államtitkári találkozón is – egyeztettünk a kormány képviselőivel, 2018-ra, illetve 2019-re megvalósulhatnak – hangsúlyozta T. Mészáros András, aki végezetül a kvótareferendumról ejtett szót: arra kérte az érdieket, hogy az ősszel esedékes népszavazáson utasítsák el a kényszerbetelepítést.

T. Mészáros András beszámolt arról is, hogy a város főterén felállítottak egy 27 négyzetméteres LED-falat, ahol az érdiek barátaikkal együtt szurkolhatnak a magyar csapatnak a mai, Portugália elleni csoportmérkőzésen.

***

A magyar labdarúgó-válogatott háromszor is vezetett Portugália ellen az Európa-bajnokság csoportkörének harmadik, utolsó körében az F-csoportban, ám a 3–3-as döntetlennel így is megnyerte csoportját.

Szenzációs hangulatot teremtett az a több száz érdi szurkoló, aki kilátogatott a város főterére, hogy egy 26 négyzetméteres óriáskivetítőn kövesse figyelemmel a magyarok továbbjutása szempontjából tét nélküli csoportmeccset, ugyanis már korábban kiderült, bárhogy is alakul a portugálok elleni találkozó, a mieink bejutnak a legjobb tizenhat csapat közé.

***

Pest megye első és egyetlen megyei jogú városa Érd, éppen 10 éve, 2006. július 11-e óta viseli a címet.

Az országgyűlés egy 2005-ös határozatával nyilvánította azzá, de ténylegesen a következő évi önkormányzati választások kitűzésének napjától, vagyis 2006. július 11-étől vált megyei jogú várossá, amelyből 23 van jelenleg Magyarországon. Egy 1990-ben hozott törvény szerint minden olyan város kérhette megyei jogú várossá nyilvánítását, amelynek lakossága meghaladta az 50 ezer főt. Érden – a tavalyi statisztikai adatok szerint – csaknem 64 ezren élnek. A megyei jogú városok közül itt a legnagyobb a népsűrűség. A megyei jogú város – megfelelő eltérésekkel – saját hatásköreként ellátja a megyei feladat- és hatásköröket; a címmel járó jogokat és kötelezettségeket jogszabályok írják elő.

A hatályos jogszabályok szerint ötvenezres lakosságszám fölötti városok jelentkezhetnek, azonban a megyeszékhelyek akkor is megyei jogú városok, ha az ott élők száma nem éri el a fenti határt. Ilyen például Salgótarján és Szekszárd, viszont négy ötvenezer lakos fölötti település, Dunaújváros, Hódmezővásárhely, Nagykanizsa és Sopron utólag kapta meg a címet.

Érd 1979-ben lett város, akkor mintegy negyvenezren éltek itt, tehát azelőtt Európa legnagyobb faluja volt. A települést még az 1920-as években felparcellázták, és folyamatosan bővül. A rendszerváltozáskor 48 ezer körüli állandó bejelentett lakos élt itt, s azóta évente mintegy ezerrel növekszik az itt élők sora.

2006-ban sokan „megmosolyogták”, hogy az egykori falu megyei jogú rangot kapott ám az elmúlt 10 év tudatos városfejlesztési politikája bebizonyította, hogy Érd egy folyamatosan fejlődő település.

A kormány a Modern Városok Programmal Érdnek 2020-ig 40 milliárd forintot biztosít, s  a fejlesztésekkel Érd tudatosan készül arra, hogy 2030-ra Pest megye székhelye lehessen – nyilatkozta T. Mészáros András. A polgármester szerint a településnek ehhez minden adottsága megvan. A következő években pedig mindent megtesznek azért, hogy ideális megyeszékhellyé válhassanak. Érd első embere szerint a Modern Városok Programban a településnek jutó 40 milliárd forint garancia lehet erre.

– A 2015 és 2020 közötti időszakra tervezett Batthyány-programnak négy pillére van, ebből a legfontosabb a gazdaságfejlesztés. Létrehozunk egy kétszáz hektáros gazdaságfejlesztő övezetet, ahol első körben legalább tízezer új munkahelyet szeretnénk teremteni. A Duna-parton turisztikai és más fejlesztéseket hajtunk létre, és vállalkozói falut hozunk létre azoknak, akik most lakóövezetben dolgoznak – fogalmazott T. Mészáros András.

Komoly intézményfejlesztéseket is tervez a város, visszavásárolnák a most magánkézben levő vízművet, és megoldanák a felszíni vízelvezetést is. Utóbbival összefüggésben egy záportározót szeretnének kialakítani, ahol szintén turisztikai beruházásokat terveznek. A felszíni vízelvezetés után utakat, kerékpárutakat és járdákat építenének, annyit, amennyit a költségvetés alapján fenn tudnak tartani, emellett Ercsi felé egy a várost ivóvízzel ellátni képes vezetéket fektetnének le. – A közbiztonság javítása érdekében a következő egy-két évben jelentősen bővítenék a térfigyelőkamera-rendszert is – közölte T. Mészáros András.