A K&H női kézilabda ligában szereplő Budaörs csapatának története során először lett válogatott sportolója, miután a februári összetartást követően Kim Rasmussen szövetségi kapitány a horvátok elleni felkészülési meccsre is bizalmat szavazott Pálos-Bognár Barbarának, a csapat irányítójának.

A nyolc év után a válogatottba visszatérő, korábbi érdi játékossal készített interjút a budaörsiek honlapja.

– A szombati MTK elleni hazai bajnoki meccset követően talán nem telt el még huszonnégy óra sem, már a válogatott edzésén találtad magad Győrben. Hét napon keresztül dolgozott együtt a keret. Hogy élted meg ezt az időszakot?

– Igazán jól éreztem magam, nagyon hasznosnak ítélem az együtt töltött időt. A játékosok közül majdnem mindenki bajnokit játszott szombaton, így nyilván jól esett volna még egy kis idő a regenerálódásra, de természetesen ilyenkor az ember mindent félretesz a közös cél érdekében. Edzőtábor jellege volt az összetartásnak, egy szabad délután kivételével napi két edzést vezényelt a szakmai stáb. A legtöbbször labdás tréningünk volt, de kondiztunk és taktikai dolgokkal is foglalkoztunk. Most több idő állt rendelkezésünkre, mint februárban, de nagyrészt ezúttal is a védekezésen volt a hangsúly, ami úgy gondolom, érződött is a horvátok elleni meccseken. Jól összeállt a védelmünk, a kapitány számára ez kiemelten fontos.

– Mind a két felkészülési mérkőzéseteket magabiztos játékkal megnyertétek. Milyen volt nyolc év után újra magadra húzni a címeres mezt?

– Fantasztikus érzés volt! Azt hittem, hogy jobban fogok görcsölni, de talán az évek során szerzett rutin segített abban, hogy túl tudjak lépni az izgalmon. Nagyon jó volt, kitűnően éreztem magam mindenféle szempontból, nyomás nélkül tudtam játszani. Úgy éreztem, hogy szükségem van még egy kis időre ahhoz, hogy teljesen felvegyem ezt a ritmust. Nagyszerű játékosok közé keveredtem, akik közül többekkel játszottam már együtt korábban, de az igazán eredményes támadójátékhoz még jobban össze kell szoknunk. Nyilván egyszerűbb lenne, ha hétről-hétre együtt játszanánk.

– Mindenki egyetértett abban, hogy remekül helyt álltál a pályán. Milyen visszajelzések jutottak el hozzád?

– Nagyon sok kedves elismerő üzenetet kaptam barátoktól, családtól, játékostársaktól, ami igazán jól esett. Örülök neki, hogy így sikerült, de nyilván ettől nem fogok többet beleképzelni a történetbe, mint ami benne van valójában. Nincs még érvényes bérletem erre a járatra, a helyén kezelem a dolgokat.

– Készültetek esetleg speciálisan a szlovákokból a nyári vb-selejtezőkre?

– Nem igazán. Kim próbál arra ösztökélni bennünket, hogy elsősorban a saját játékunkkal foglalkozzunk. Azt szeretné, hogy legyenek meg az elképzeléseink és azt próbáljuk meg ráerőltetni az aktuális ellenfélre. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy nem kell a legjobb tudásunk szerint feltérképezni az ellenfelet, de most a saját játékunkat próbáljuk fejleszteni, nem foglalkozunk még az ellenfelekkel.

– Mi következik most?

– Sejtelmem sincs, mindenkit azzal engedtek el, hogy sok sikert kívánnak nekünk a klubjainkban. A szövetségi kapitány mindenkinek egyesével megköszönte a munkát. Nem volt semmi utalás a jövővel kapcsolatban.