A rejtőzködő költő és a kalandos író
Két tehetséges fiatal szerzővel ismerkedhettek meg az érdiek a múlt pénteken az Irodalomkedvelők klubja rendezvényén. Két különböző egyéniség, egyikük verseket, másikuk főként novellákat ír szívesen, ám egyvalami mégis közös bennük: mindketten az IRKA tavalyi Gyöngy és göröngy pályázatának díjazottjaiként lettek „virtuális” klubtagok.
Az érdi irodalomkedvelők gyakran hallották a nevüket, pár alkotásukat is ismerték, de személyesen csak a múlt pénteken találkozhattak először a soproni „Dylan D. Tides”-dal és gödöllői Pálfi Nándorral.
Elsőként „Dylannal” beszélgetett Somfai István, a Poly-Art elnöke, aki arra volt kíváncsi, ki rejtőzködik az idegen hangzású írói álnév mögött? Most kiderült, ő Balázs Zsolt, aki még kamaszként kezdett el írni, mint sokan mások, de míg a többség később abbahagyja, ő nem tudott elszakadni tőle. Nehézségekkel teli gyermekkora gyakran késztette arra, hogy kiírja magából az érzéseit. Csaknem másfél száz korai verse született, de felnőve, ebből a távlatból már úgy látja, közülük alig egy tucatnyi a vállalható költemény. Hat-hét éve azonban már merőben más érzelemvilág jellemzi, mint amikor elvált szülők gyermekeként kereste a helyét az életben. 15 évesen nagyszüleihez költözött, akiknek egy lázadó, békétlen kamaszból kellett „embert faragniuk”. Balázs Zsolt mára szerető férj és kétszeres édesapa, akinek az élete a harmonikus család mellett, irodalmi munkásságában is kiteljesedik. Mint mondta, noha több irodalmi körrel áll kapcsolatban, az érdi IRKA különösen kedves számára.
A gödöllői Pálfi Nándor érdi bemutatkozásához beszélgetőtársat is hozott. Vele legjobb ismerője és kritikusa Sztrehovszki Dalma beszélgetett. Az IRKA tavalyi pályázatán sikeresen szereplő ifjú tollforgató elárulta: beszélni nem, de írni mindig szeretett. Mégis komolyabban csak a közelmúltban mélyedt el a saját műveiben. Amíg kortársai a kalandokat üldözték, ő az irodalomban talált rá a különleges élményekre. Eközben a csillagászat is izgatta, így a Földtudományi Egyetemen szerzett diplomát, most pedig a Corvinuson gazdálkodási menedzsmentet tanul és gazdasági környezetvédelemmel szeretne majd foglalkozni. Az irodalom azonban kihagyhatatlan számára, hiszen már gyermekkorában is kalandos történeteteket talált ki világmegmentő szuperhősökről. Jelenleg is a történetalkotás áll hozzá legközelebb, novellákat ír. Elárulta: az a célja, hogy művein keresztül megérintse az emberek lelkét, ráébressze az olvasóit az emberi lét igazi értékeire, mint például a barátság, szerelem, vagy együttérzés. Egy regényen is dolgozik, amely még a fiók mélyén pihen, mert – úgy fogalmazott – nem elég érett még, hogy befejezze.
(Érdi Újság)