Magyarországon egyedülálló projekt záró konferenciáját tartották meg kedden a Polgárok Házában. A mintegy tíz hónapos projektidőszak alatt kifejlesztettek egy technológiát, amivel a szennyvíziszapból talajjavító anyag készülhet, és ami nagyüzemi szinten is alkalmazható lesz.

Az Innovatív vermikomposztálási technológia fejlesztése kommunális szennyvíziszap újrahasznosítására elnevezésű projekt 122,8 millió forintos támogatással, a Norvég Finanszírozási Mechanizmus Zöld Ipari Innováció program keretében valósult meg, azzal a céllal, hogy a szennyvíziszapot giliszták segítségével (azaz vermikomposztálással) és a hagyományos komposztálás kombinálásával talajjavító anyaggá alakítsák át.

A projektben, amit egy Érden létrehozott telepen valósítottak meg, többen is részt vettek: a projektgazda az Inno-Water Zrt., a partnerek pedig az Érd és Térsége Szennyvízelvezetési és Szennyvíztisztítási Önkormányzati Társulás, a NIBIO (Norvég Bioökonómiai Kutatóintézet), valamint az MTA ATK TAKI (Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet) voltak – hangzott el a keddi záró konferencián.

Mint dr. Szabó Anita, az Inno-Water Zrt. vezérigazgatója kérdésünkre elmondta, a kutatási feladatok végrehajtására mindössze tíz hónap állt rendelkezésükre, ennek ellenére előremutató eredmények születtek: sikerült olyan közeget előállítani, ami a giliszták számára megfelelő életkörülményt biztosít, de a technológiát még tovább kell fejleszteni a nagyüzemi alkalmazhatósághoz. Ebben is megtörténtek már a kezdeti lépések – tette hozzá a szakmai vezető, aki elmondta azt is: további pályázaton vesznek részt a konzorciummal, és publikálják az elért eredményeket is.

Kovács Péter Barna projektvezető (Érd és Térsége Szennyvízelvezetési és Szennyvíztisztítási Önkormányzati Társulás) beszámolt az általuk kifejlesztett vermikomposztálási technika menetéről is: mint elmondta, a szennyvíziszaphoz – ami egy rendkívül vizes, mindössze 18 százalékos szárazanyag-tartalommal rendelkező anyag – zöldhulladékot kevernek. Az így kapott anyagot komposztálják, majd átrostálják, ezt követően kerül a gilisztaágyásokba.

Mint a projekt honlapján olvasható: ezzel az eljárással a konvencionális komposztáláshoz képest agronómiai értékében magasabb színvonalú termék állítható elő a kész anyag olyan tulajdonságai miatt, mint a kedvező szemcseméret-eloszlás, a növények számára könnyebben felvehető tápanyagok és a növényi növekedés-serkentő vegyületek jelenléte, a nagy metabolikus enzim aktivitás, valamint a jobb minőségű huminsav és humuszanyag tartalom.