Komoly károkat okoztak az áprilisi fagyok, a hűvös, szeles időjárás a meggytermésnél országszerte – hangzott el a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutatóintézetének csütörtöki cseresznye és meggy tanácskozásán, illetve fajtabemutatóján. Az érdi telepen ugyanakkor teljes terméssel számolnak.

Az áprilisi éjszakai fagyok, valamint a virágzást hátráltató hűvös, szeles időjárás az előzetesen várt rekordmennyiségű termésnél komoly károkat okoztak – hangzott el a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutatóintézetének csütörtöki  rendezvényén, melyen az előadók a hazai cseresznye és meggy ágazat helyzetét ismertették. Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár beszédében kiemelte: a későbbi érésű fajtáknál a fagyok miatt jóval gyengébb termésre számíthatnak a gazdák, ugyanakkor jó, illetve nagyon jó a termés az Érdi bőtermő esetében.

Az államtitkár arról is beszámolt, hogy a meggy termőterülete hazánkban mintegy 13 ezer hektár, éves termésmennyisége az elmúlt 10 évben az 50 és a 85 ezer tonna között ingadozott. A 2017. évi termés valamivel az átlagos alatt lesz, 55-60 ezer tonna várható.

Az érdi meggytermésben nem keletkeztek károk az időjárás miatt: mint a csütörtöki rendezvény társszervezője, a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta, a kutatóintézet érdi telepén teljes terméssel számolnak. Az Elvira majorban közel 40 hektáron foglalkoznak meggy termesztésével – tette hozzá Kasztovszky Zoltán.

Bár a meggy a második legfontosabb gyümölcskúltúránk az alma után, a termés 80 százaléka külföldre, elsősorban Németországba kerül. A magyarok főleg befőtt formájában veszik ezt a gyümölcsöt, igaz, a frisspiaci fogyasztás is erősödik. Mint a rendezvényen elhangzott, az egy főre jutó gyümölcsfogyasztás az elmúlt években jelentősen emelkedett, hiszen míg 2010-ben 37,8 kg-ot fogyasztott a magyar lakosság, 2015-re ez már 45,8 kg-ra tehető.