Kezdődik a fűtési szezon. Ilyenkor számtalan fontos dologra oda kell figyelni, a kémény tisztíttatásától a szénmonoxid-érzékelő megfelelő elhelyezésén át a villamos hálózat állapotáig, attól függően, mivel fűtünk. Cikkünkben a legfontosabb tudnivalókat foglaltuk össze.

A kémény potenciális veszélyforrás. A rendszeres ellenőrzéssel megelőzhetők a lehetséges veszélyhelyzetek, a kéménytűz és a szénmonoxid-szivárgás okozta mérgezés. Az élet- és preventív tűzvédelem érdekében a lakosság legfontosabb tennivalója, hogy tegye lehetővé az ingatlanba való bejutást, a kémény ellenőrzését.

A kémények rendszeres tisztíttatása nagyon fontos, hiszen a lerakódott korom begyulladhat vagy eltömítheti a füstcsatornákat. A statisztikák szerint sok esetben a kitakarítatlan kémények okozzák a kéménytüzeket. Ne próbáljuk házilag magunk, vagy szakember nélkül javítani a kéményt, gázkészüléket, mert ahhoz speciális szerszám, alkatrész, kellő szakismeret szükséges.

Az elektromos fűtőberendezések üzemeltetése nagy energiafelvétellel jár, aki ilyenre vált annak érdemes a lakás villamos hálózatát felülvizsgáltatni.

Kályhák- kandallók elé helyezzünk nem éghető anyagú tálcát és ellenőrizzük a füstcsövek rögzítettségét, a hősugárzók környezetéből a gyúlékony éghető anyagokat távolítsuk el. Kisgyermeket üzemelő kályhával, hősugárzó fűtőtesttel ne hagyjunk egyedül a helyiségben!

Amennyiben a legutolsó fűtés óta a lakásban átalakítás történt (homlokzati szigetelés, légtércsökkentéssel járó helyiség leválasztás, nyílászáró csere, elszívó berendezés üzembe helyezése, szakemberrel vizsgáltassuk meg a biztonságos szintű légcsere meglétét.

A szénmonoxid (CO) éghető anyagok (pl. fa, gáz, stb.) tökéletlen égése során keletkezhet. Színtelen, szagtalan, mérgező, belégzése során a belélegzett mennyiségtől függően különböző tünetek jelentkezhetnek: enyhe fejfájás, émelygés, hányinger; lüktető fejfájás, álmosság, elmezavar, erős szívverés; eszméletvesztés, görcs, légszomj, halál.

A szénmonoxid-érzékelő elhelyezésének nagy jelentősége van. Az érzékelőt a padlótól, ajtótól, ablaktól, CO forrástól legalább 1,5 méterre kell szerelni. Nyílt égésterű kazánjainknak „konkurenciái” lehetnek a különféle gépi szellőző berendezések. Ilyen szerkezetek a konyhai szagelszívók, a fürdőszobai páraelszívók, a kandallók, a klímaberendezések, vagy akár a szárítóberendezése, hiszen ha a helységből nem jut levegőhöz és az ablaksincs nyitva, akkor a kémény lesz a légutánpótlás egyetlen forrása.

Összefoglalva, az élet és vagyonbiztonságunk megőrzésének érdekében rendszeresen ellenőriztetni kell szakemberrel a lakásban lévő tüzelő- és fűtőberendezéseket, kéményeket, égéstermék elvezetőket. Rendszeresen szellőztetni kell a lakást, és szükség esetén szellőztetőnyílásokat kell kiépíteni, az oxigénbeáramlás biztosításra.

(Forrás: erd.hu)