Aradszki András és Bóna Zoltán országgyűlési képviselők is részt vettek azon a közéleti fórumon, amelyet a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége szervezett Százhalombattán október 11-én. A fő téma az egészségügy volt. A KÉSZ huszonegy éve indította el az országjáró kerekasztal beszélgetéseket, amelyek sorában a battai a 245. – mondta el Lanczendorfer Erzsébet, a rendezvény moderátora, a Győri KÉSZ tiszteletbeli elnöke az eseményt megelőző sajtótájékoztatón.

A meghívott vendégeket – Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkárt és Boros Bánk Levente politológust, a Nézőpont Csoporthoz Tartozó Médianéző vezetőjét – az egészségügy aktuális helyzetéről és a tervezett kormányzati intézkedésekről, valamint az országra jellemző politikai palettáról kérdezte.

Véleménye szerint tisztességtelen, hogy az ellenzék gyakran beszél kritikusan az egészségügyről, azt ugyanis a 2010 előtti nyolc évben “tették padlóra”. A szocialista kormány 600 milliárd forintot vont ki az ágazatból, kórházakat zárt be, bevezette a vizitdíjat, és “beláthatatlan” várólisták keserítették meg az emberek életét.

A napi.hu fekete statisztikát közölt a hazai gyógyászatról, az azonban nem szerepel ebben, hogy az Eustat szerint 28 tagálam között a negyedik helyen állunk a 100 ezer főre eső kórházi ágyak tekintetében.

Az összehasonlítás kedvéért felolvasott egy részletet egy interjúból, amely az orvosi kamara folyóiratában jelent meg egy gyermeksebésszel, aki Angliában dolgozott. Ebben az orvos arról beszélt, hogy a liverpooli gyermeksebészet ambulanciáján 5-6 óra az átlagos várakozási idő, de a szülők nem verik az asztalt és nem posztolnak a Facebookon, mert tudomásul vették, hogy az állami ellátásban várni kell. Más kérdés, hogy sokkal szélesebb az a réteg, amely megengedheti magának a magánorvoslást, amely egyébként nem jobb, mint az állami, csak gyorsabb.

Ónodi-Szűcs Zoltán szerint az egészségügyről könnyű félrekommunikálni, sok féligazság kapott nyilvánosságot az elmúlt időszakban. A valóság az, hogy Fidesz-kormányzatnak nagyon sok munkával sikerült több negatív trendet megtörni, illetve megfordítani az elmúlt hét évben. Példaként említette, hogy 2010 előtt csökkent az egészségügy állami finanszírozása, azóta pedig meredeken nő. Jelenleg éves szinten 600 milliárd forinttal költenek rá többet, mint akkor. Míg 2010 előtt nyúltak a kórházi várólisták, az elmúlt hét évben csökkennek. Néhány műtéttípus tekintetében a második-harmadik helyet értük el az EU-ban. Az ambulanciákra ez nem igaz, de fontos törekvés, hogy azon az ellátási területen is csökkenjen az előjegyzési idő. Míg 2010 előtt évről évre nőtt a kivándorló orvosok száma, addig az elmúlt két évben csökkent.

A kormány tervezett intézkedési közül azt emelte ki, hogy a mennyiségi szemléletű egészségügyi ellátás felől a minőségi felé akarnak lépni, hogy folytatni szeretnék az ágazatban dolgozók bérrendezését, valamint erősíteni a népegészségügyet. Mint mondta, változtatni kell azon, hogy sokan azt gondolják, dohányozhatnak, élhetnek stresszel, mozgás nélkül, elhízhatnak, mert az orvos majd meggyógyítja őket, “mint a szerelő a szervízben az autót.” Országos szűréseket szeretnének indítani, amelyek a legkisebb falvakban is elérhetőek lesznek. Utóbbi érdekében tíz szűrőbusz vár átadásra.

Kérdésre beszélt az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetről is, amelyet még a szocialista kormányzás alatt zártak be. Mint mondta, túlságosan sokba kerülne, ezért nem lenne hatékony az OPNI tíz éve bezárt, közel 150 éves épületét felújítani. A kormány terve az, hogy 3 milliárd forintból egy új, úgynevezett high sec (nagybiztonságú) szakellátó központot hoz létre, amelynek a jövő évben kezdődik el a tervezése. A tervek szerint összesen 700 milliárd forintot költ az állam egészségügyi fejlesztésre a következő tíz évben a régiónkban, vagyis Budapesten és Pest megyében.

(Fotó: Domán Gergő, forrás: Százhalombattai Hírtükör)