Tavaly mintegy 27,6 milliárd forint bányajáradékot fizetett be az államkasszába  a Magyarországon működő 859 bányavállalkozó – közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energiaügyekért felelős államtitkára hétfőn Budapesten.

Dr. Aradszki András a Szent Borbála – a bányászok és a kohászok védőszentje – napi országos központi ünnepségen utalt arra, hogy a magyar gazdaság dinamikusan fejlődik, és az építőipar teljesítménye is jelentősen emelkedik. Az iparág jelentős mennyiségű – köztük bányászati – nyersanyagot használ fel, amelynek kitermelését nagy részben a magyar bányászok biztosítják.

Hozzátette: a magyar bányászat azonban nemcsak termeléssel járul hozzá a magyar gazdaság fejlődéséhez, hanem  bevételeket is termel a magyar államnak a kitermelt ásványi nyersanyagok, a geotermikus energia és a szénhidrogének után fizetett bányajáradékokkal. A területen olyan, a nemzetközi gyakorlattal is összhangban lévő koncessziós rendszer működik, amely figyelemmel van a befektetői igényekre és reális feltételeket támaszt számukra – húzta alá az államtitkár.

Kiemelte: ennek köszönhetően a belföldi piacon tejesen új szemlélettel működő vállalkozások jelentek meg. Az új koncessziós rendszerrel kapcsolatos befektetői visszajelzések pozitívak, és a siker az állami bevételek gyarapodásán is meglátszik. Az szintén jó hír – hívta fel a figyelmet -, hogy az idén elindított ötödik bányászati koncessziós pályázati körben 5 szénhidrogénes területen jöhet létre szerződés a nyertes pályázókkal. Ez a koncesszióban végezhető bányászati tevékenység jövőjére nézve mindenképpen bizakodásra ad okot.

A magyar kormány célja változatlan – mondta -, vagyis: továbbra is a belföldi ásványi kincsvagyon gazdaságos és környezetkímélő hasznosítása a legfontosabb célkitűzés. Ezt a folyamatot és a szakterület fejlődését segítheti a korábbi bányászati intézmények összeolvadása, a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat létrejötte és további tevékenysége. A szolgálat elődei ugyanis idáig is nagy szakmai hozzáértéssel támogatták a kormányzati célok elérését. Az ásványi nyersanyagvagyon védelmét, illetve stratégia célú felhasználását érintő kihívások kezelése a szakterület és a kormány közös érdeke – húzta alá az államtitkár.

Beszélt arról is, hogy Szent Borbálát a magyar kohászok szinte védőszentjüknek tekintik. A tapasztalatok és a pozitív jelek azt vetítik előre, hogy a magyar vas- és acélkohászat további fejlődés elé néz. Teljesítménye ugyanis a múlt évben elérte ismét a 2008-as, azaz a válság előtti időszak acélfelhasználás szintjét. Ez a tény és a magyar ipar további fejlődése megalapozott reményt adnak az ágazat fellendülésére. A belföldi öntészet fejlődésére a járműipar lendülete teremt lehetőséget. A múlt évben ugyanis mintegy 600 millió euró – mintegy 180 milliárd  forint – volt a magyar öntödék árbevétele – mondta Aradszki András.

Az eseményen a Magyar Bányászati Szövetség és a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat elnöke együttműködési megállapodást írt alá. A kiemelkedő munkát végzett bányászoknak és kohászoknak kitüntetéseket adtak át.

(MTI)