A legkevesebb gólt kapta az NB III Nyugati csoportjában az Érdi VSE, amely a 16 bajnokin mindössze 13-szor kapitulált. A csapat kapitányát, Kertész Ferencet kértük értékelésre. Interjú.

Ha már Limperger Zsolt úgy fogalmazott, mondjuk mi is így: holtversenyben első a csapat. Milyen így az őszi teljesítmény?

– Mindenképp pozitív volt az idei év, mert mi kaptuk a legkevesebb gólt, ebben fejlődtünk a legtöbbet. Kijelenthető, hogy Limpi a támadófocit erőlteti, és ha ahhoz párosul egy jó védekezés, akkor biztosan előrelépünk. Már hat éve dolgozom együtt Limperger Zsolttal és mindig tanultam valami pluszt tőle, egyfolytában fejlődünk, ez most sem állt meg. Tartottam attól, hogyan fogjuk überelni a tavalyi évet, de abban is látszik, hogy a védekezésben tudtunk fejlődni.

Ha csak a száraz tényeket nézzük, akkor a tavalyi őszhöz képest egy helyet visszaesett a csapat, de ez csak egy száraz tény.

– Én azt hangsúlyoznám, hogy sokkal kevesebb gólt kaptunk, mint tavaly ilyenkor, bár pontosan nem tudom, de biztos vagyok benne, hogy kapott gólok tekintetében nem voltunk a dobogón, pedig vezettük a tabellát, tehát mindenképp fejlődtünk.

Legpozitívabb és legnegatívabb élmények ősszel?

– A pozitívak közül sok van, a kaposvári győzelem, az ajkai, de mindig sok pozitív élményem van egy fél év alatt. A legnegatívabb pedig az a nagykanizsai tíz perc, mert az egész meccsel nem volt probléma, de ha ez a tíz perc nem lett volna…

Az egy nagy csalódás volt a csapatnak. De inkább azért, mert 2–0-ra vezettetek és nem volt benne a meccsben. Viszont ha azt vesszük, harmadosztályú csapatként ott volt az Érdi VSE a legjobb 32 között.

– Ha valaki két évvel ezelőtt azt mondja, hogy az Érd stabilan 32 közé jut a Magyar Kupában, akkor lehet, azt mondom neki, hogy csínján bánjunk ezzel, most idén megint ott voltunk, de nagyon fájó, mert egy agyonnyert meccsen 2–0-ra vezettünk, ott volt három-négy nagy helyzetünk, és ha az egyik bemegy, vége a mérkőzésnek, aztán kaptunk egy buta gólt pontrúgásból, egy percre rá még egyet, aztán egy kavarodás után egy harmadikat, így érthető, hogy ez a legnegatívabb élményem…

Saját teljesítményed milyen volt? Tizenegy gólt kaptál a bajnokságban és ötöt a kupában.

– Sosem szeretem a saját teljesítményemet értékelni. De idén talán több jó meccsem volt, mint tavaly. A rangadókon hozzá tudtam segíteni a csapathoz, de én inkább összességében nézem és ha már értékelni kell, akkor az a hátsó ötös összehoztuk azt, hogy a legkevesebb gólt mi engedtük ebben a bajnokságban.

Leggyengébb meccsed? A Pénzügyőr elleni, ami után a Pénzügyőr edzője azt mondta, hogy csak kapusposzton volt jobb a csapata?

– Az öt nullás meccs? Hát, ott talán egyszer értem labdába, szóval lehet, tényleg az volt a leggyengébb meccsem. Én ezt utána, kedden tudtam meg, amikor a Limpi az öltözőben a megbeszélésen mondta nekünk, nem értettem először, miről van szó. Mindenki röhögött, csak én nem, aztán elmagyarázták a srácok, hogy az edző úgy értékelte, az Érd kapusposzton a leggyengébb. De nem foglalkozom ezekkel a kritikákkal, ha ez egyáltalán az. Ami nem öl meg, az megerősít és ez csak erősített.

A szezonban a csapat nagyon sokszor nagyon jól játszott, s azt érezte az ember, hogy szinte bárkit képes lenne legyőzni, viszont voltak olyan meccsek is, amikor akadozott a gépezet.

– Az Érdnek nagyon fontos, milyen a pálya minősége, talaja. Nekünk ezzel sajnos meg kell birkózni, de ez nem kifogás akar lenni, de látni kell, hogy az ősz legjobb meccsét a Puskás Akadémia FC II ellen játszottuk, ahol egy biliárdasztalon játszottunk. Őket simán is vertük. Nehéz dolgunk van, mert kivívtunk egy olyan érdemet, hogy mindenki minket akar megverni, de senki nem akar nagyon beleszaladni a vereségbe, ezáltal hét-tíz emberrel védekeznek ellenünk, ezt pedig nehezen tudjuk feltörni. De biztos vagyok benne, hogy télen azon sokat fogunk dolgozni, hogy ezeket a védelmeket hogyan tudjuk feltörni.

Csapatkapitányként milyen volt az őszöd? Volt-e egyáltalán bármilyen probléma az öltözőn belül?

– Óriási problémáink nem voltak, soha nem kellett senkivel külön elbeszélgetni, hogy ez így nem jó, nem úgy állsz hozzá. Egy dolog emelhető ki, hogy Nagykanizsára leutazott a fél utánpótlásunk és a szurkolóink, ott volt pár olyan játékosunk, akik a mérkőzés végén nem mentek oda a szurkolókhoz, bementek az öltözőbe. Annyit kértem tőlük, hogy sétáljunk ki és tapsoljuk meg őket.

Tanulság a jövőre nézve?

– Ez egy olyan tanulság volt mindenkinek, amin nincs mit kijavítani, mert legközelebb ilyen nem lesz.