A diósdi Botos Péter üvegszobraiból rendezett kiállítást az Érdi Galéria. Az alkotó három évtizede foglalkozik optikai üvegek megmunkálásával, üvegkompozíciók és plasztikák készítésével. Azt vallja: a fény és a forma viszonyát megalkuvás nélkül leginkább az üveggel lehet megoldani. A tárlat április 21-ig tekinthető meg.

Botos Péter autodidaktaként – eredendően bölcsész – vált üvegszobrásszá. Mintegy három évtizede foglalkozik optikai üvegek megmunkálásával, üvegkompozíciók és plasztikák, kezdetben főleg használati tárgyak készítésével. Fokozatosan tért át az egyedi formatervezésre, emlékplakettek és díjak, később műtárgyak létrehozására. A fordulópont, a mérföldkő a 2004-es Kockázat című kiállítása volt, akkor tudatosodott benne, hogy képes olyan üvegplasztikákat felmutatni, amelyek csak rá jellemzőek. Mára azon kevés magyar üvegművész közé tartozik, akinek viszonylag gyakran gyűlik össze egy-egy kiállításra való anyaga, az elmúlt három esztendőben öt egyéni tárlaton mutatkozott be, de rendszeresen jelen vannak szobrai csoportos seregszemléken is, így erősítve azt a magyar üvegművész-generációt, amelynek tagjai a kortárs művészet titkos favoritjai – ahogy egy szakmai cikk fogalmaz –, s akik külföldön is egyre ismertebbekké válnak.

A fény és a forma viszonyát megalkuvás nélkül leginkább az üveggel lehet megoldani – vallja a művész. Az alkotót leginkább az üveg és a geometria viszonya érdekli. Ahogy mondja magáról, főleg az egyszerű formákat és az üveg végtelen belső tükröződéseit keresi. Munkáit konstrukcióknak nevezi, amelyek kockákból, hasábokból, háromszögekből, gömbökből és ezek kombinációiból épülnek fel.